Lapszemle, 1930. május
1930-05-17 [1362]
Q,ián apró-csepr * politikai vonatkozású • déscke! vetett fel ez 1 majdnem a konferencia szótcsalását ei'edményezte. Ha tehát ml Hágában a revizió kérdését felvetettük VOJJÍS ezzel az ögész konferenciát nyomban Bzétugrasztotta volna a .jem ertünk volna oi egyéb eredményt, mint hogy Magyarországot ugy állítják oda, mint aki pénzügyi téren nem óhajt meg egyezést, mert tudatosan, felvet egy oiym kérdést amely az egész világ előtt, talán még éveken keresztül nagy politikum lesz , Arra a kérdésre, hogy miért nem szakította meg a tárgyalást, Bethlen gróf miniszterelnök szintén aazal válaszol, hogy ezzel megbuktatta volna a hágai konferenciát s Magyarországot állították volna oda bűnbaknak, hogy Középeurópában normális gazdasági és pénzügyi helyzetet teremteni nem lehet és ha ezt megtettük volna nyomban összeült volna a reparációs bizottság, megállapította volna a megszálló hadsereg költségeit és kényszereszközökkel szereztek volna érvényt az ellenünk hozott határozatoknak és pénzügyileg is rövidesen is ugy tfinkret ettek volna bennünket és olyan összegeket hajtottak volna be amelyeket nem birt volna meg az ország teljesítőképessége végeredményben tehát az a helyzet . hogy meg lehetett vivni a cs at át a reparáció kérdésében, ugy hogy 1043 után ne fiaessünk reparációt, de nem lehetett megbizni a Creances Speciales kérdésében, mert ott egy 300 milliós passftvummal álltunk szemben a békeszerződés paragrafusa érteimébén s ez az oka ai* nak, hogy 13 5 milliót kell, hogy fizessünk, és nem az. amit aa ellenzék ezekbe az egyezményekbe mindenáron bele akart magyarázni t . i hogy • a kormány csak az optánsok ériekéit vélte Ezután válaszol a miniszterelnök N a gy Emil ama állítására hogy egy előkelő személyekből álló angol magántársaság kiadásában meg jelent volna az a citátum hogy a kiseitente hajlandó lett volna lemondani a jóvátételről az opt áru: követ élések ellenében és kimut at ja.hoff a tény az hogy a 1,5 és fél millió, nincs kapcsolatban az optánskérdés-
