Lapszemle, 1930. május

1930-05-17 [1362]

A financiális kötelezettségek mérlegét illetőleg kijelenti, hogy Rassay beállítása megtévesztő, mert a békeszerződés értelmében két csoportba állit ották a követeléseket velünk szemben* Az egyik csoport a reparáció, a másik pedig minden egyéb követelés; ami a békeszerződés alapján támasztható"; s ezekkel szemben állottak a román megszállás okozta károk,A reparáclóra vonatkozólag 1922-ban egyezmény jött létre a hitelező államok között, amely szerint az átengedett javakon felül Auszt ria, Magyarország és Bulgária legalább együttvéve 6 milliárd aranyfrankot kötele* fizetni Erre Titulescu G

enfben gyakran hivatkozott Apponyival szemben s hangoztetta hogy jó lesz erre a tételre ügyelni,mert ő ezzel az egész optán3Ügyet a maga részéről elintézheti Volt tehát egy megegyezés, amelyre velünk szan'ben állandóan hivatkoztak Nem vettük ezt ugyai komolyan de mindenesetre a tényt le kell szögezni. Azért nem vettük tulkomolyan, mert tudtuk, hogy Hágát megelőzően olyan atmoszféra alakult, hogy letet őleg csökkenteni kell a terheket az adósállamok javára.. A jxrátételi követeléssel szemben a mi javunkra kellett imi mindenekelőtt a biens codeseket amelyek értékéről lehet vitatkozni hogy 6 vagy 12 milliárdot tesznek-e ki , de bizonyos hogy mindenki.aki a reparációs kérdést ismerte tudta, hogy ha még 25 milliárdra értékelnék is azért mi pénzt sohasem fogunk kapni. Ami pedig a román károkat illeti, emlékeztet a miniszterelnök arra. hogy a szanálási kölcsön felvételekor Románia hozzájárulási feltétele volt hogy Magyaror szág mondjon le erről a kártéritési igényéről.; Ha nem mondtunk vc^.na le Magyarország tovább fetrengett volna az infláció mocsarában. Jogunkat azonban fenntartottunk és amikor a hágai tárgyalások megkezdődtek nyomatékosan is hivatkoztunk ezekre a károkra és éppen ez volt több