Lapszemle, 1930. május

1930-05-17 [1362]

*' 19J0- május 17* hátrányait, de nem t ágit unk aa ideáloktól, amelyekért élnünk kell-A "Nemzeti Újság* a miniszterelnök beszéde alapján vezércikkében a magyar külpolitika jövendő útjait iparkodik megrajzolni és többek közt azt mondja, hogy a magyar külpolitikának utja világos, a nemzeti jövendő útjában a békeszerződés áll

? a magyarságnak ez ellen a diktáumszerü parancs ellen kell küzdenie, hogy mindaz megváltozzék ami megtagadása az igazságnak, a világ közérdekének, az igazi békének és az emberi lelki ismeretnek'.Gróf Bethlen István miniszterelnök beszédének gondolatmenete és főbb* megállapit ás ai a következők:; Mindenekelőtt abból indul ki^hoff a kritikát várta és természetesnek találta, a kritikák azonban nem voltdc objektívek, Elfelejtették, hogy az egyezmény nem az egyoldalú magyar igazságot fejezi ki^, tehát nem azt az álláspontot, amelyet a ko' mány a maga részéről is helyesnek és igazságosnak tart« Egy defenzív hadjárat után kötött kompromisszumról van szó A hágai és a párisi tárgyal ások során nemcsak igazság áll igazsággal szemben,, mert ha igy lett volna, talán nagyobb eredményt érhettünk volna el^ hanem politikai erő és suly állott szemben politikai erővel és súllyal s mindazok az imponterabiliák és megmérhető erős eszközök, amelyek végül a tárgyalások eredményeibens a kompromisszumban kifejezésre jutót tákolt t aztán szembeállítja a kisentente théziseit a magyar állásponttal, A kisentente- thézise volt, hogy Magyarország- fizesse 1943. után is a reparációs költségeket és mondjon le a 250.-ik % védelméről nemcsak most, hanem a jövőben is és fizesse azokat a károkat, amelyeket nem Magyarország

t hanem a szomszédos államok kormányai okoztak egyes r*»'igyar birtokosoknak' Felveti a kérdést hogy mi. ennek a közgazdasági jelentősége? Az agrárperek, amelyek itt frfcóbajöttek 1,200*000 holdat tesznek ki.de ehhez jöttek még azok a területek is, amelyek az egyházaktól vonattak el és más tulajdonosoktól ugy hogy 1,500-000 hold volt az a texülct,a-