Lapszemle, 1930. május
1930-05-15 [1362]
amelynek meghiúsulását 1924-ten Kémetország a megkönnyebbülés fel•• lélekzésével üdvözölte, A cikkiró szóváteszi, hogy a kisebbségek is ismét panaszkodnak Genfben igy különösen a felsősziléziai német kisebbség a lengyel agrárreform egyoldalúsága ellen panaszkodik, ezenkívül van számos petició sz oroszországi németség részéről, itt van a horvátok memoranduma, amely rregráző részleteket tartalmaz a horvát lakosság helyzetéről de mindezek válaszra nem méltattak, Pigyelmreméltő amit a cikkiró a Sspr-kérdésról mond. amennyiben kijelenti, hogy arra biztosan számítanak Németországon, hogy Curtius Briandnál tiszta helyzetet teremt magának a franciáknak a Saarvkérdésben való állásfoglalásáról. Ha Franciaországnak tényleg nincsen érdeke abban, hogy a Saar-kérdést hamarosan és teljesen likvidálják, akkor jöjjenek haza a tárgyalok és mi * úgymond - négy évig fogunk várni és akkor viselje Franciaország a gyakorlati 33 az erkölcsi következményeket. - Gurtius német bir„ külügyminiszternek a Journal de Geneve»ben megjelent nyilatkozatát a lapok genfi Wolff-távirata ismerteti / Köln. Volksstg 13-242 stb./. - A székelyek népszövetségi panaszáról a Frankf Ztg /14-354/ genfi távirata jelenti, hogy ha 1•;: optánskérdést a keleti jóvátétel rendezése által le lehetett venni a Népszövetségi Tanács napirendjéről, akkor ehelyett szintén egy meglehetős régi agrárreformvíta, azaz az u.n. székely gazdák kisajátítása nyomul előtérbe. Kereken 25,000 székely család vagyonközősségi tulajdonáról, többnyire kb. ICC millió aranykorona /1914-i becslésü/ értékű erdőségekről van szó. A panasz egy kisebbségi bizottságiéi fekszik amely azt határozta volna, hogy a kérelmezőket bizonyos felvilágosítások megadására hivassa meg. Mint nekünk mondjál elsőizben történik meg, hogy a kisebbsígi bizottság igénybe veszi 2£Í Ji JLÍE5?3l e *f.'SÍ tanács madridi határozatai által reáruházott il -^fcffeeatóget is ezSrt ezen intézkedést nem épen lényegtelen elri
