Lapszemle, 1930. május
1930-05-13 [1362]
ÍJ * Grandi na^y kamarai expozéjával foglalkozik a T empa 1 1 vezércikke mely utal arra,hogy Grandit megelőzően a külügyi vita több szónoka olyan hangon tárgyalta az olasz külpolitikát^dmely neje igen alkalmas a neuzetközi bizalom megér ősi tésére. ; Ha ezek a beszé dek képviselnék azt a szellemet.amely Olaszországban érvényesül nec sokat lehetne várni az u^abb franoia-olasz tárgyalásoktól,De a legjobbja a két nép barátságos viszonyának fejlesztése érdekében nem tulajdonítunk nagy fontosságot az ilyen személyes jellegű.megnyilatkozásoknak é mert mindent még a fasiszta túlbuzgósággal,a tények nem menteni* tudásával avagy tendenciózus értelmezésével seral lehet igaxalai. Sokkal megfelelőbb, s biztosabb,ha az olasz külpolitika mórlegelósé-r nól Grandinak, a felelős külügyministérnek a beszédéhez tartjuk magunkat 0 Grandi beszédében minden keserűség nélkül s minden agressiv tónus hiján tárgyalta a kérdéseket,- örvendetesen különbözött beszéd de egyes szónokokétól,akik igazságtalanul támadták Franciaországot* Grandi ssemmelláthatólag azt igyekezett kimutatni,hogy a fasiszta elvek összeegyeztethetők a bókepolitikával.A keleti jóvátételek ügyé ről szóló passusnál azonban kiemeli a Temps Grandinak azt a mondád sát t .mely szerint a békeszerződések szigorú alkalmazása sem jelentheti azt a h.ogy igazságtalanul éles megkülönböztetést tegyünk győztesek és legyőzöttek köztes hogy a béke szerződések, melyek nem örökóletüek,, fokozatosan^az igazságnak megfelelően ós kellő időben az uj szüksége letekkel és az uj realitásokkal kell hogy összhangba hozassanak,Bs az érv a Temps szerint Olaszország balkáni ós közópeurópai politikád ját akarja igazolni s nincs minden veszély hiján,mert ugy látszik, mintha a békeszerződések revíziójának nyitna utat,amit pedig maga Olaszország sem kívánhat őszintén^ Ami Grandinak a flottajaritásról
