Lapszemle, 1930. május
1930-05-12 [1362]
prédikációja után a Franciaországban letelepedett tót "bányászok a nagyar Himnuszt kezdték énekelni,-Benes vasárnapi lapjelentések szerint x r isszaérkezett -Prágába Mussolini & "Berliner T ageblatt" tudósítójával folytatott beszélgetés során a "Pesti Hirlap" berlini jelentése szerint többek köt azt a kijelentést tett©., hogy nyugodt józansággal itéli meg azokat a kapcsolatokat, amelyek Olaszország és Németország között lehetségesek. Egyelőre a német-olasz viszonyt az indiferentizmus jellemzi s az a nézet az uralkodó, hogy tulajdonképpen keveset cselekedhetnek együtt, pedig bizonyára vannak olyai kérdések amelyekben a két nemzet együtthaladhat, igy pl a leszerelési kérdésben, a gyarmati mandátumok kérdó seben az elvi álláspontnak legalább is azonosoknak kell lenniök, ugyan ez áll a kereskedelmi árucserére Olaszország nagyrészt mezőgazdasági termelő állam, Németországnak viszont nagy az ipara. A "Heggel" római jelentése szerint Mussolini Livornóban tartott vasárnapi beszédében nyomatékosan hangoztatta hogy Itáliának nincsenek támadó szándékai, de ha Olaszország függetlenségét és a fascista forradalom eredményeit veszély fenyegetné és bárki Olaszország megtámadására gondolni meré« . szelne, az egész olasz nemzet egységesen ugorna talpra.. Grandi exposéjának francia visszhangjáról a "Pesti Hirlap" • párisi tudósitója azt irja # hogy az annyira óvatos és tartózkodó • "Temps" is azt irja. hogy amennyiben Qrandi nyilatkozatai az Alpeseken tul Franciaországgal szemben érvényesülő gondolkodást tükrözik vissaa, kételkedni kell a kilátásba helyezett francia-olasz kiegi'ezési tárgya lások sikexéberu Különösen kellemetlen hatást keltett a "Pesti Hirlap" párisi jelentése szerint Grandinak az a kijelentés* hogy lehetetlenség örökre fenntartani a megkülönböztetést győzők és legyőzöttek között,, valamint az a követelése, hogy a békeszerződéseket az uj korszak , megváltozott realitásaihoz és szükségleteihez kell alkalmazni.
