Lapszemle, 1930. május
1930-05-10 [1362]
H I nokok beszédeit regisztrálják a^i^laBok^^iz^első jelszdlelőjfraro képviselő rövid visszapillantást vetett az elmúlt 30 év olasz külpoli kajára melyben igen sok kifogásolni valót talált és összehasonlítást II I téve az olasz külpolitika egyik megalapozójának,Crispinek,felfogása és Clemenceau politikája közö-tt, megjegyezte, hogy Crispivel szemben, aki nacionalista volt és franciaellenesbe csak a politikában, Cle roenceau,8 jakobmizmus egyik kihangsúlyozott tipusa,kérlelhetetlenül olaszellenes lelkületű volt nemcsak politikájában, hanem emberi érzéseiben is. Sz a Glemenceau-féle mentalitás valósággal a francia i politika rendszerévé tette az Itáliával szemben tanúsított sverziót és féltékenykedési. Örömmel állapította meg besz§de további részében. , minő óriási változást hozott a fascista rezsim Itália külpolitikai II magatartásába és presztízsének következetes elismertetésébe külföl- II dön, aminek egyik legfontosabb megnyilatkozása volt Grandi külügyminiszternek és az olasz delegációnak a londoni konferencián tanúsított magatartása. A konferencia bírálatával kapcsolatban ismét néhány megjegyzést tesz a Briand-fáfle Franciaországról és arról a Brisaü féle politikáról, amely a pacifista Messiás köpenyében tetszeleg. Az olaszok londoni magatartása élénk megvilágitásba helyezte azt a Hl különös demokrata-szocialista mentalitást, amely a francia politikái ez alkalommal is jellemezte. Beszéde további részében keményen megbélyegezte az olasz emigránsok antifascista áskálódását és rámutatott arra a jelenségre, hogy az emigránsok politikája valósággal az Itália ellen irányuló külföld zsoldjába szegődöt.t. A m froy etkez5^szónok Cho^ S^laiU képviselőibeszédében részletesen foglalkozott Jugoszláviával
