Lapszemle, 1930. május

1930-05-07 [1362]

gő kötelezettségeit nem országonként, hanem általányszerüleg rendezzék Az indokolás ezután részletesen felsorolja azokat a terheket , amelyek• t 6l a magyar állam a párisi egyezmény következtében megszabadult., még pedig a/*alatt ismerteti a magyar állammal szemben jóvátétel óimén támasztott Is m(Bt megszült követeléseket, b/ alatt pedig azokat sorolja fel, melyek Magyarországot a fegyverszüneti , a trianoni és más ezt kiegészítő szerződésekből kifolyólag terhelték, de amelyeket most rendeztek*A részletes indokolás a törvényjavaslat minden egyes cikke létrejöttének körülményeit ismertetik Megadja a cikkek teljes magyar ázatát és bemutatja, miként fognák azok a jövőben muködcti.v Az első egyezménynél felsorolja azokat a nagyhorderejű előnyöket, amelyeket a magyar államnak sikerült elérnie^ akár azáltal^ hogy visszaynei*te teljes pénzügyi szuverenitását., akár pedig ama körülmény folytán., hogy sikerült igen súlyos fenyegető pénzügyi kötelesettségektől megszabadulnia„ Pontosan felsorolja azokat az ellenszolgáltatásokat is., amelyeket az előnyök fejében vállalni kellett, a második és harmadik egyezmény^ mely a békeszerződés 250*-ik oikke alapján magyar állampolgárok által Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia ellen megindított ős még megindítható agrárperekkel.; a hozandó Ítéletekkel és ezek kielégítésének módozataival foglalkozik, együtt tárgyalja az indokolás, mert azok a legszorosabban összefüggnek egymással** Itt emeli ki, hogy a magyar kormánynak sikerült biztositani, hogy a magyar állampolgárok a 250.-ik cikk alapján megindított, vagy a jövőben megindítható nem agrárt érmé szetü pereit a párisi egyezmények áppen olyan kevéssé érintik, mint azokat az agrárpereket. amelyek minden várakozás ellenére még megindulhatnának» Ezekre nézve továbbra is a trianoni szeűődés rendelkezései maradnak irányadók Az alperes álla mok felelősségének kérdésében e perek tekintetében semmi változás -hem