Lapszemle, 1930. május
1930-05-06 [1362]
a militarizmus vádjával ültesse a vádlottak padjára és egyszersmind Európával elhitesse, hogy 7 ilyen körülmények között további francia fegyverkezések jogalappal bírnak. Mindez épen oly aljas mint groteszk erőlködés mert mindenki tud ja * hogy Franciaország tartja fegyver alatt a világ legnagyobb hadseregét, az rendelkezik a legerősebb légi haderővel és egy óriási haditengerészettel;, amelyet duplájára akar növelni, hogy elérje a brit impérium és Amerika nívóját. Franciaország orgrmzái.js és látja el .Belgium,Lengyelország, Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia fegyverkezését is. Franciaország küld szinte hetenként egész hajószállitmány fegyvereket Jugoszláviának, cz küldi tábornokait inspiciáló körutákra a vazallus államokba. Franciaország sz egyetlen nagyhatalom, amely nem ratifikálte azt a washingtoni megállapodást, amely tiltja, hogy tengeralattjárók megtámadjanak kereskedelmi hajókat. Egyáltalában Franciaország volt az, amely útjába állott a washingtoni megállapodások érvényesülésének. Ha Franciaország az európai hegemónia elérését tűzte maga elé, akkor csak fegyverkezzék állig, vagy még ezon felül is, de mindenesetre neki kell vállalnia a felelősséget az általános fegyverkezésekért is, amint hogy., reá hárul a felelősség azért, mert nem toldták keresztülvinni a tenger alatt járók eltörlését, valamint azért is, hogy a londoni konferencia félig kudarcot vallott. 8s különben is minő jogon merészkedik a párisi sajtó annyira hogy az egyes államok igényeit megszabja, amikor nem is hegemóniáról, hanem csak egyszerűen az ország sa j it vS de lm ér él és biztonságiról van szó, mint most Itália esetében. Vájjon nem-e a francia delegáció volt az, mely a londoni konferencián szinte dogma szerűen hangoztatta, hogy minden nemzet sóját maga - sőt csakis saját maga jogosult körvonalazni saját fegyverkezésének kereteit, "mikor franciaország est a jogot magának követelte, hogy ^ön ahhoz, hogy ugyanezt mástól meg akarja tagadni. Ami pedig egy másik franc; Lap -
