Lapszemle, 1930. május

1930-05-06 [1362]

számét 9 vagyis csak annyi jószágot szabad legelőre bocsátaniok az egyes gazdáknak, amennyit az agrártanácsos minden ávben az előre elkészített legeltetési tervezet alapján engedélyez, Ez annyit je&ent, hogy ha pld. az eddig legelőre bocsátott 500 állat helyett a legeltetési tervezet 200-nak a legeltetését engedélyezi, akkor a falu népének a ki nem hajtható 300 drbo állatot el kell adnia, mert annak istállóbantartása nemhogy kifizetné magát

s hanem a mai nehéz gazdasági viszonyok és leromlott állatárak mellett egyenesen nagyösszegü ráfizetést jelente Igy az egyes falvaknak majd ezrével kell elprédálniok állataikat,, Ami viszont annyit tesz

s hogy a legelőtörvény nemcsak a minimumra redukálja Erdély állatállományát, hanem útját vágja a megfelelő állattenyésztésnek is, a falu gazdái pedig ilyen körülmények között rövidesen a vándorbotot vehetik kezükbe, mert hiszen nem nehéz megjósolni, hogy pár éven belül ilyformán az állattenyésztő és földmivelő nép helyzete annyia elviselhetetlenné válik, hogy ez az országot könnyen gazdaeági katasztrófába sodorhatja* De ezenkívül a romániai viszonyok ismeretében, a legelőtörvény végrehajtása rengeteg visszaélésre is nyújt alkalmat,, Mert azt mondani sem kell, hogy a legeltetési tervezetek elkészítéséért a falvaknak súlyos ezreket kell fizetniök az agronomoknak, A törvény még kimondja, hogy az engedélyezett állatállomány sem kerülhet ki a legelőkre addig, mig a legeltetési dij felét előre ki nem fizetik a gazdáké Honnan vegyék a szerencsétlen földmivesék most ezeket az összagakat, tavasz kezdetén, amikor a parasztnak semmije sincs., amit értékesíthetne? Csak mellékesen említendő meg az is „ hogy ugyanez a "paraszt párti" Maniu-kormány ugyanakkor , amikor szt a parasztokat Bujtó szörnyű törvényt életbelépteti , emellett arról is gondoskodott, hogy még külön áldozatokat Is követeljen be a földmivelő néptől-, Szigorú hatósági körrendelettel mindenütt bekövetelnek a gazdáktól a már kisajátított legelők holdjáért 5 leit