Lapszemle, 1930. május

1930-05-05 [1362]

reskedelmi szerződések ideig«óráig,itt-o11 betömhetnek egy-egy lyukat, kielégíthetnek egy-egy előrerukkoló kívánságot, de az egÓ3z kereskedelmi szerződési rendszer, a legtöbb kedvezmény klauzulával együtt, t öbbé-kevésbbé csak foltozó munka marad. Majd arra a kérdésre, hogy helyeselné-e azt a módszert . amelyet Loucheur ajánlott az w

AZ Esf-nek adott nyilatkozatában, Schober azt mondj a hogy ezt a tervet jónak

1 tartaná mivá. bizonyos

; hogy mindkét ország akkor járna jól, ha legközelebb fekvő szomszédainál tudna eladni, vagy bevásárolni, Ausztria te» hát örömmel tenne Magyarországnak egyes cikkekben engedményeket, ha ilyeneket Magyarország részéről is kapna. Ezt az uj folyamat ot , mondja . Schober, ötletszerűen megindítani nem lehet, Ausztria egész helyzeténél fogva szabadkereskedelemre van ugyan predesztinálva, azonban mielőtt tulgyors és elszigetelt lépésre szánná el magát, jól meg kell gondolni a dolgokat és tekintettel kell lenni vitális gazdasági érdekeire; Most azonban, mig az uj nagy fejlődés megindulhat, nemcsak,hogy nincs akadálya, de egyenesen kívánatos, hogy két olyan ország, mint Ausztria és Magyarország, előzetesen tisztába jöjjenek egymással. Igen sok lehetősége van a kettő együt thai adásának és anélkül, hogy ez a barátság bárki ellen irányulna, annak, ha közös érdekünket előzőleg magunk között tisztázauk,nemcsak a mi számunkra lehet megbecsülhetetlen értéke, de sokban megkönnyíti a munkát a nagy, középeurópai összefogás előtt is — M

A Reggel

M közgazdasági rovatában pedig támadja azt, a titokzatosságot, ami az osztrák-magyar kereskedelmi szerződés reviziőts tárgyalásokat borítja és kifogásolja, hogy a mezőgazdasági termelési érdekképvisóleteket meg sem hallgatták a tárgyalások előtt Az innsbrucki egyezmény és a háború el&ti államadósságoic va~ • •••»»Í">»«»»W«<«»»«*<»«»WI»»» mm m mm m wm -m «r «• « « mmm mm m m m m mm m* m m* ra lorizációja ügyében május 5-én Parisban kezdődő tanácskozásokkal az