Lapszemle, 1930. május

1930-05-26 [1362]

dolgot,, /Amivel szemben azonban tényként meg állapítandó, hogy a Brassói Lapok igenis a kisebbségi blokkon tulmenőleg, egységes kisebbségi párt lehetőségéről irt, Fef „^egj,,/ Az uj állampolgársági törvény körüli huza-vona okát a Brassói Lapok 24-115 abban látja„ hogy az állampolgársági sérelmek orvoslása ese­tén az erdélyi megyékben egy uj törvény révén nyomban 70,000 "idegen M nyerné el a román állampolgárságot© A magyar párt iskolatörvényjavaslatát /Sebesi János terveze­tét/ ma a Brassói Lapok 24-116 is szóba hozza megint, ugyanúgy, mint a legutóbbi szemle szerint a Curentul és ennek alapján a biebd. Tgbl tl tette 8 hogy a magyar párt vezetősége magáévá tette a tervet és a törvényjavasla­tot csakugyan parlamentéié terjeszti., A kisebbségi iskola sérelmek orvoslásával többet kellene tö­rődniök a kisebbségi parlamentereknek,, - fejtegeti a Magyar Szó 23-115,, Az aradi róm„kath. főgymnázium nyilvánossági joga körüli har­ce-hurcát és Ptesncu közoktatásügyi vezérfelügyelő szereplését, amit a szemle már elreferált, ma az Erdélyi Hirlap 23-3565 is szóváteszl, beje­lentve azt is, hogy az aradi magyar intézet„ amennyiben még most sem kap­ná vissza a nyilvánossági jogát, a jövő tanévre már kénytelen lesz bezár­ni kapuit, miután a nyilvánossági jog megvonása következtében úgyszólván teljesen elnéptelenedett és hijjávai van a szükséges anyagiaknak,, Az erdélyi magyar színészet érdekében értekezletet hivott ösz­sze Rebreanu művészeti felügyelőd Az értekezletről a Keleti Újság 24-116 hosszú tudósításban számol be., A hozzászólások legtöbbje abban kulminált, hogy a, válságban lévő erdélyi magyar színészet megmentésére az lenne az egyetlen :nód,ha kevesebb színtársulatnak adnának koncessziót, abba pedig, hogy melyik szinigazgató kapjon koncessziót,, a színészeknek is legyen be­leszólásuk .:

Next

/
Oldalképek
Tartalom