Lapszemle, 1930. április

1930-04-24 [1361]

1 lengyelországi németek szövetségének tiz tagja ellen Bromberj|benJ.sf oly tat ott ^perről ós mejrhozott ítéletről a J)eutsc;ht .ffsgoSfftff/^IBf/ M'fi^'ftffiJÉ^ kqffi * ?*

r rágclmazásből kelet;:, és a vádat ártatlanok ellen emelték, a lengyel biróság pedig a::-; áll presztízs érdekében szt hitte, hegy a legártatlanabb okmányokbői M

! • nőst éget" állapíthat meg

v de jt^£frnok Jt^oj^o^BtmmJgJB^ hanem csakis a politikához, éspedig egy elhibázott politikához. A per egy súlyosan megrágalmazott;, megtizedelt népnek igazolása volt. - 4.J?M I /2 3-18 5/_s^e_rijlt_jjsg,JL^let nem más mint JL

z

A^i™

e

AJ®J^^i_

s

_* A JL^Jtó JLfe/i3-=294/ baseli távirata hirt adXíATX®-9írJ*

s

'' aJŰM*a1lU*.J»^^ JíáJ^s_z_t4^4r.óJL jelentvén, hogy hárpm, nemet delefiátus Qnesnay ellen SJ3JUEm&Q.tLtu._ami.t Jgithexjit, a Német Birodalmi Bank. elnöke előzetes i&LliÜ&QAt^^ Luther őr e nyilatkozatban kijelenteti., többek között, hogy a nemetek azt is szívesen vennék, ha a vezérigazgatót egyhangúlag lehetne megválasztani,, azonban számukra a borik ] 4 I jellegének elvi kérdésér5l van szó, amellyel Németörsz ágnak a banki elfoglalt helyzete feloldhatatlsnul van összekapcsolva. Azon az uton, amely a bank keletkezéséhez vezetett, a Kémetország mint az egyedüli a dós ország és a Franciaország, mint a legfőbb hitelező ország közötti paritás elve világosan jutott kifejezésre. Mindkét országnak a Youngterv, valamint a bank alapszabályai kiváltságos de egyenjogú helyzetet biztosítanak. 1 német nép nézetével való összhangban azonban azon tel fogásunknak kell kifejezést adnunk, hogy J^ie^rro , ^<pshffy_ grjaak J^z jj> i^szj^tóyá való megválasztása nem telelne meg a paritás elvének, SJÜU fogva sajnálatunkra komoly-és elvi megfontolásokból kényszerítve látjuk magunkat Quesnay árnak vezérigazgatóvá valő megválasztása ell•• szavazni. a JLSSá.9üi.JLL

0

lt*A®.

s

.£?rel^ási^ konferencia eredményérő] a 5AZ /2C-18b/ azt a nézetét fejti ki, hogy a legfontosabb fs ? •'•->.;