Lapszemle, 1930. április
1930-04-14 [1361]
gazdasági krizist, A cikk irója azután hangsúlyozza s hegy az összes szakministerlumek költségvetési tárgyalásánál minden, kritika a gazdasági helyzet jegyében folyt le. Az ellenzék kifogáséita a külügyi költségvetés tárgyalásánál, hogy a kormányhoz közelálló körök a hágai ós párizsi tárgyalások alkalmával nem adtak le érdemlegek felvilágosításokat, Nagyon szenzációsan hatott most. hogy gróf jelenté^ Bethlen alig pár napja tért vissza Parisból, mikor jött a hivataláé/ hogy Rómába utazik., A magyar közvéleményt annál jobban érdekelte a ministerelnök nem várt római utja,. mivel ez alkalommal a ministera elnököt/kiváló pénzügyi szakreferensek és diplomáciai szakértők kisérték Rómába, Mivel a szűkszavú hivatalos jelentés nem árulta el, hogy mi a célja a ministerelnök római utjának, ugy sejtik, hogy a magyar ministerelnök utja csak nemrég lett tervezve, azonban a Rómában folytatott tárgyalásokról politikai körök i3 csak kombinációkra vannak utalva* Á legelterjedtebb vélemény az, hogy a Hágában és Párizsban nyert diplomáciai és egyéb tapasztalatok érlelték meg a római utat, úgyszintén kapcsolatba hozzák az utat egy külföldi kölcsön tervével ? amelyet eredetileg a magyar kormány a francia pénzpiacon akart elhelyezni» Némelyek azt is tudni akarják, hogy a párizsi tárgyalások szükségessé tették Bethlen és Mussolini közvetlen tárgyalásait, ezt azonban a kormány hivatalos sajtója határozottan megcáfolja,. Vannak olyan politikusok is, kik onnan indulnak ki, hogy a kormány eszközt keres a súlyos gazdasági krízis leküzdésére. A magyar parlamentben azt tartják} hogy az olasz-magyar barátsági szerződés gazdasági szempontból semmiféle előnyt nem jelentett Magyarország számára és ezen akarnak változtatni* Amióta az olasz magyar barátsági szerződés létrejött különösen a gabonaexport Olaszország felé nagyon csökkent„ Azonban azok s akik azt remélik, hogy uj olasz magyar kereskedelmi szerződés amit Bethlen gróf fog hazahozni,
