Lapszemle, 1930. április

1930-04-03 [1361]

Külpol 1 t i k a A líung-tervnek a francia kai^ában^y^W^Ko^őásárdl és az azt megelőző vitáról a Bari xagebl-ban /I~I5V a.Xa?^

r

Párj.sl Ie.yalez&ji; Paul Block, cikkezik és kiemeli, hogy Tardíeu mint a Versailles 1 szerződós hírhedt 430-ik cikkének felelős szerkesztője, elismerte, hogy ez a cikk 3 jóvátételi bizottság megszűnése után már nem létezik. Tardíeu a kamarában nem csak ügyes szónoknak, hanem bátor férfiúnak is bizonyult, akinek a "német-francia megértésről szóló fejtegetései teljesen becsületes benyomást tettek- Tardíeu reálpolitikus és egyéniség. A ieg több németnek Aristide Brianö rokonszenvesebb lesz,, aonban még igen* kétséges - úgymond - vágjon örüljünk-e annak, ha Tardíeu belpolitikai ellentétek miatt megbukik és ha Tardíeu után valaki más jön., akit. talán nem neveznek Aristide Briandnak. egyelőre ^^l^g8^^t^£3ff^JfeT-" dieunek azért, hogy a 430-ők cikk_aehfizea^^é^

thet

^ falatját aj

s egész világ előtt hősiesen lenyelte. «- A Josj^Ztg^hari/2c2-Pá/~3^I

í

^3JL3-.J^íL párisi levelezője, dr Leo SJ;ali

J

_^ijikezik

i aki hasonlóképen hangsúlyozza, hogy a szankciós kérdésről fűlyt_ y i jta_ kiküsz Öb ö 11e_az_u tp l s$_Jsáfe ságet aziránt, hogy Ffanciaorszg yéglegesen_ás_mindenkorr^ az újból való megszállás jogáról és minden_egyéh^katonai_é^ kényszerintézkedésről^ amelyet 10 évvel azelőtt a vers3ilíesi szerződésben fenntartott magának. Az erről lefolyt vita talán nem volt min dig eléggé világos ás kétértelműségektől mentes, mint ah'ogyai ;ivánatos lett volna. Mág akkor is, ha Franciaország a hágai nemzetközi döntőbíróság megállapítása és a HépszÖvetség állásfoglalása után vissza nyeri "cselekvési szabadságát", ez a cselekvési szabadság semmiesetré sem korlátok nélküli, hanem korlátait a népjog általános szabályaiban a népszövetségi alapszabályok, a locarnoi szerződés és s Kellogg-.