Lapszemle, 1930. április

1930-04-30 [1361]

meg kellett kötni az egyezséget s minden vita meddő, amely a megegyezés egyes szakaszai körül forog, de megragadja az alkalmat, hogy a kor mány nyolcéves "bel- és külpolitikáját enyhe kritika tárgyává tegye« A "Pesti Hirlap'

1 "Uj korazak?" cimü vezércikkében Bethlen gróf min.eln.. folyosói nyilatkozatába kapcsolódva sürgeti a párisi megegyezés ratifikációját , hogy a nemzet ereje minél hamarább felszabadulhasson és minél intenzivebben foglalkozhasaác a revizió és a kisebbségvédelem ügyével s többek közt azt mondja., hogy kénytelen, kellatlen eddig tudomásul vette, hogy a trianoni igazságtalanság jóvátételére irányuló határé zott fellépésünknek akadályul szolgál az, hogy a békeszerződésekből eredő pénzügyi kötelezettségeink még nincsenek véglegesen rendezve.. Ez most megtörtént s ha vállaljuk abban a feltevésben tesszük, hogy nemcsak pénzügyi függetlenségünket nyertük vissza, hanem végre kiküszöbölődött minden akadálya annak is hogy a kormány határozott öntudatos erélyes revíziós politikát folytathasson s erre utasítja minden külpolitikai képviseletünket is, A magyar nemzet igazsága tudatában nem fenyeget ődzik, hanem csak legszentebb jogával él, amikor a trianoni parancsolat megváltoztatását követeli A többi lap

3 igy különösen az "Az Est" és a baloldali "Esti Kurir" a megegyezéssel kapcsolatban leginkább azt feszegetik, hogy az egesség után belpolitikai szempontból mit hoz a jövő.A "Népszava" nem tálába más kifogást ós érvet a párisi meg«>— ------ -— egyezés ellen ismét visszatér arra az elcsépelt frázisra hogy a kormány a Parisban formába öntött és szentesített hágai megállapodásokkal voltaképpen 13 és fél millió adót vetett a dolgozó nép nyakára az" opt ánsgró fok" j avara *» A "Nemzeti üjság"ma egy szokatlanul éles cikld>en csap rá a ——------------* "Népszaváéira, amiért a párisi megegyezéssel kapcsolatban első szava az volt, hogy a magyar kormány Parisban csatát vesztett és a győzelmet 100 jé-ig Benes külügyminiszter vitte haza Prágába. Ugy lát-araik mondja