Lapszemle, 1930. április

1930-04-29 [1361]

a tárgyalások eredményét. Az első pontra vonatkozó megegyezés végleg szabályozza azokat a jóvátételi kötelezettségeket, amelyek Magyarországot terhelik. Magyarország eszerint 13 millió aranykoronát tartezik fizetni 1944-tói 1970-ig. Azok a fizetési kötelezettségek^ amelyei 1930-tól 43-ig terjednek és tiz és fél millió aranykoronába vonatkoznak, már végleges megálLapitást nyertek a jóvátételi bizottság részéről, ízzel szemben a zálogjog,amellyel a jóvátételi bizottság rendelkezett a magyar állami bevételeket illetőleg, megszűnik. Gondoskodás történt arra az esetre, ha Magyarország kölcsönt akarna felyaani e bevételek be táblázásával, amslj esetre az érdekelt hatalmak* bizonyos jogokat tartanak fenn maguknak. A második és harmadik pontban rendezik a romániai, csehszlovákiai és jugoszláviai földreform végre-, hajtásával kapEsolatos kérdéseket*ltt egy alapot létesítettek 220-240 aranykorona erejéig, amelyet Franciaország, Itália és Anglia táplálnak, valamint Csehszlovákia 40 millióval, Jugoszlávia 25 millióval . §s Románia 13-16 millióval. A bizottság rendezte az u.n. főhercegi birtokok kérdését is, amelyek a trianoni szerződés értelmében minden további nélkül egyszerűen kisajátittattak. Rendestettek még az egyházi és egyetemi alapok, illetve birtokok kérdései is. A negyedik pontban gondoskodás történt a "B"-alap létesítéséről 100 millió aranykorona erejéig, amely összeget Franciország, Itália és Anglia adják össze azzal.a céllal, hogy segitsék a kisantantállamokat ama kártérítések kifizetésénél, amelyeket magyar optánsok javára megítélnek. Ugyanerről rövidebb jelentést ad a_E£i3Íű_d£l_£!arlinű_/2d/

/

, valamint a Popolo d;ItáliaJÍZ(/

m

. amely tudósításában kiemeli, hogy a magyar kormány beleegyező válaszára végre létrejött a végleges megegyezés. Hasonlóképen meglehetős b'ven ir a végleges megállapodásról ^_^£lli®l^_^ii§._§sraj{^7/ .