Lapszemle, 1930. április

1930-04-28 [1361]

gációk között. 2/ Általános megegyezés Magyarország ás a hitelező államok között.3/ A 240 millió aranxkoronás agráralap funkciója. 3 kát utóbbi pontra nézve a megegyezés m§g függőben van, amennyiben Magyarország hozzájárulását várják. Valko külügy'miniszter kifejezetten az írt utazott Budapestre, hogy e tárgyban a magyar kormánnyal tanácskozzak. Remélik, hogy szombatra már választ is kapnak ás igy az általános meg egyezés rövidesen létrejöhet. Az aLáirásra váró 4-ik megegyezési pontnál is ugylátszik találkoznak a delegációk felfogásai. A bizottság — körében remélik, hogy megegyezés jön létre Franciaország, Anglia,Itália Románia,Csehszlovákia és Jugqszlávia között egy különalap létesítése tárgyában, amelynek alaptőkéje lüü milLió aranykorona lenne. Sbből az alapból vennék azokat a pénzösszegeket, amelyeknek fizetésére a vegyes döntőbíróságok köteleznék az érdekelt nemzeteket. 4^esto^de^Ca^inOj/^6/ valamivel Mvebb tudósítást közöl erről a témáról. Hz is előrebocsátja, hogy a megállapodás és ezzel kapcsolatban a keleti jóvátétel kérdésének rendezése immár küszöbönálló Utal a párisi bizottság elnökének, Loucheurnek, legutóbbi sajtónyilatkozatára, amelyben érdekes felvilágosításokat ad 8 megállapodásokra nézve. Hogy legyőzzék azokat a nehézségeket,, amelyek a kisantantállamok részéről alkalmazott agrárreform következtében előállottak> szükséges volt hogy a nagyhatalmaktól ujabb áldozatot kérjenek, illetve azt, hogy a már megállapított hozzájáruláson felül évente egy és fél millió aranykoronát folyósítsanak, amelyből 45^-ot vállal Itália, 45-öt Franciaország és a fennmaradó 10-et Anglia. A tud

ö

sitás további részében szintén ismerteti az aláírásra váró megegyezés legfontosabb négy pontját. Az első a magyar fizetésekre vonatkozik, illetőleg arra a 13 és félmillió évi aranykorona folyósítására, amelynek kötelezettsége 1947-. tői 66-ig terjed. A második és harmadik pont kielégíti azokat a magyar optánsckst, akik a kisantantállamokban végrehajtott földbirtoxroíona