Lapszemle, 1930. április
1930-04-28 [1361]
• 9 ••• i bir a többi magyar gazdasági ágakra i3» igy elsősorban a magyar iparra Magyarországon a súlyos gazdasggi krizis ogy szociális krízissé élesedett ki, amelynek az okai részben oly természetűek, hogy Magyarország saját erejéből nem is küzdhet ellenük,.. A krízist az amerikai konkurrencia okozza egész Európában és az összes európai államok Támpolitikával a termelés átszervezésével stb. igyekeznek sogiteni magukon , .Jly kísérletek történnek Magyarországon^ azonban a lehetőségek a probléma nagyságához inerten Magyarországon oly korlátoltak, hogy komoly abb eredményre gondolni sem lehet.. Ma sem Magyarország, sem a hozzá hasonló agrár államok nem tudnak mezőgazdasági termékeik számára piacot teremteni. Azonban meg vannak azok a speciális magyar okok, amelyek még élesebbé teszik a krízist Magyarországon és amelyek részben mind a magyarországi birtokolosztási viszonyokra vezethetők vissza „ Á magyar birtokok eladósodása a nagyobb földkinálathoz vezet és a nagyobb földkinálat miatt a föld elértéktelenedik . Ez az oka. ; hogy munkanélküliség a földmivelő osztálynál egyre növekszik^ ma már 66 jí-ot ért el és a földmunkások napszámának rendezése Magyarországon el van tiltva* Természetesen a munkanélküli földmives lakosság között oly nagy az előgületlenség, hegy Magyarország szociális szempontból súlyos veszélyeknek néz elé, 1 Presse rámutat, hogy a magyarországi agrárkrízist leghatásosabban csak az önálló mezőgazdasági exisztenciák növelése által lehetne eliminálni, vagyis a Magyarországon keresztülvitt földreformot revíziónak kellene alávetni., Itt azután a lap hosszasan kitér a magyar földreform statisztikai adataira és végül leszögezi azt, hogy ily körülmények között Magyarország politikai életét a közel jövőben az agrárreform kérdése kapcsolatban a választói joggal fogja uralni« g-^temiaban /27-iÖO/ Bacher hosszabb cikkben irja, hogy a
