Lapszemle, 1930. április
1930-04-28 [1361]
kivül eső fizetősekre nem kötelezte magát Eimek dacára a tényállás fennmarad hogy a magyar nagybirtokosok mégis csak magasabb kártalanítást kapnak mint a többiek, csakhogy ezt a többéi nem Csehszlovákia nyújtja, A Tagblatt végül leszögezi, hogy annak kell legjobban örülni, hogy az egyezmény által a szomszédos viszony Csehszlovákia és Magyarország között tisztázva lesz. ami különösen a döntőbirósági perek elmaradása által fog történni.. Azonban még mindig kérdéses, hogy az előnyös hatás el fog-e következni, mert sajnos a két állam között egyéb differenciák is fannak nemcsak azok. amelyek közvetlenül összefüggnek az optáns-kérdéssel,. A Deutsche Landnost / 27-9 1 ?/ A keleti jóvátételek" cimmel azon örvendezik, hogy végre mégis sikerült megegyezéssel élni és a legnagyobb vitatárgyakat, amelyek a középeurópai államok életét állandóan megmérgezték, kiküszöbölni.. Á nehézségek középpontjában az opt ársok kártalanítása áll., és a magyar és kisantant álláspontok között oly nagy volt a differencia, hogy azt a döntőbirósági uton nem tudtak volne megoldani, Megoldást ily uton még a legjobb akarat mellett sem tudtak volna elérni mert egyik oldalon a Byugatén ismeretlen agrárreform elvéről volt szó /Magyarország itt erősen támaszkodott iranciaországra és Angliára, ahol megértésre is talált/, mig a másik oldalon az agrárreformot politikai, gazdasági ós szociális okokból igyekeztek igazolni. ' Most tehát minőké* fél álláspontjával számolta?-, mert a magyar optáns nagybirtokosok magasabb kártérítést kapnak, a kisantant államok pedig nen fognak ily oim alatt töbet fizetni,. Igy minden Magyarország. Románia és Csehszlovákia közötti per elesik és a legnagyobb akadály el van hárítva a politikai közeledés útjából, ami mégis csak a sikeres gazdasági együttműködés előfeltétele, A B«nes-f éla C^. Szlovo /26-99/ Az aláírás előtt? 1 * oimmel vezető helyen dr J.Kopeozky a lap külpolitikai szerkesztője többek között irja, hogy a kisantant ministereinek és delegátusainak szo-
