Lapszemle, 1930. április

1930-04-28 [1361]

ra vonatkozik, a 17-ik cikk az érdekelt államok között felmerült jogi viták ügyében intézkedik.-. A harmadik egyezmény az agráralap felállítására, szervezetére, működésére vonatkozóan túlnyomóan pénzügytechnikai természetű rendelkezéseket tartalmai• .Felemiitendők a következők? az elsőcikm szerint a hágai 240 millió aranykoronával szemben a kielégítésre váró területeknek és a csehszlovákiai birtokoknak időközben történt egyezségi elintézése folytán bekövetkezett csökkenésére való tekintettel az A,-alap tőkéje 219

i

;50Q»000 aranykoronában van meghatározva. Az A,.-alap osökico nése fo.|jtán a nyújtandó kárt érit és nem fog kevesbedni, minthogy a 218«500

Í

000 aranykorona kevesebb igénylő között fog megoszlani s igy a holdankint i kártérítés nem változik: A második cikk a nagyhatalmaknak az A*«alapba való befizetéseit részletezi. A harmadik - 8~ik cikkak a kötvénykibocsátásokra vonatkoznak. A 9-ik és lo-ik cikkek Kománia, illetőleg Jugoszlávia által a saját törvényeik élteimében járó kártalanit ásnak az A.-alapba való mikénti befizetését szabályozzák, Újdonság a hágai megállapodásokkal szemben, hogy ez utóbbi fi zeteseket most pausalirozva aranykorona alapm állapították meg, ami az A.-alap pénzügyi konstrukciójának nagyobb kiváltságot kölcsönöz* Csehország a saját kártalanítás át közvetlenül fizeti ki az érdekelteknek* Ezek összegét szintén leszögezték. A 11 -ik és 19-ik cikkek a cseh agrérreformra vonatkozó különleges rendelkezéseket tartalmazzák. Csehországban tudvalevően az agrárreform még nincs befejezve és ez a körülmény támasztotta a legtöbb nehézséget .A csehek kezdetben az ott-az állás* ponton voltak, hogy minden jövőbeli agrárkisajatitásukat az A.-alapból kell kielégíteni., természetes, hogy meg nem határozott területeknek egy meghatározott összegből való kielégítése az A,-alap által nyújtott kártérítést minimálisra csökkenthétté volna,-