Lapszemle, 1930. április

1930-04-28 [1361]

tesz, A cikk elismeri, hogy Magyarország jóvátétellel egyáltalában nem tartozik és még békeszerződés! terhek címén sem követelhető tőle több fizetés ; Ez alól néhány kivétel van; ezeket a második cikk sorolja fel. A kivételek a háború előtti államadósságokra, továbbá a békeszerződés életbeléptetése óta kötött szerződésekben és egyezményekben vállalt f izotési kötelezettségekre vonatkoznak, ilyeneknek minősítettek bizonyos magyarázattal <* és ez alól Magyarország nem térhetett ki

; mert a döntés joga a jóvátételi bizottság kezében v*fl «> a Magyarország ellen hozott és hozandó bizonyos döntőbirósági Ítéleteket* Ezek aránylag nem et nagy értékről szólnak és teljesitésük/l944-ig folyó kamatok nélkül el halasztották., • Az első egyezmény hatodik cikice felszabadítja gazdaságunkat a jóvátételi zálog alól és ezzel visszaadja a gazdasági önren del kezesünkkét^Pontos a 9-ik cikk is, amely megszünteti azt a jogot, hogy a győzők régi területén lévő magyar magánvagyon lefoglalható és elvehető? A 11-ik cikk véglegesen lezárja számlánkat a jóvátételi bizottsággal és kimondja, hogy az abban foglalt követelések véglegesen hatályukat vesztik Magyarországgal szénben A I2~ik cikk viszont arról szól, hogy a Népszövetség be fogja szüntetni a pénzügyi elleiiíőrző bizot'tság működését* A 13»-ik cikk az első egyezményt annak á bíróságnak a vedel me alá helyezi, amelyet Hágában alapitottak meg a Yovng-tervezettel kapcsolatban. A második egyezmény fontos bevezetéssel kezdődik, amelyben Magyarország kifejezettek fenntartja jogi álláspontját, valamint a magyar állampolgároknak a békeszerződésben gyökerező és a jelen egyezménnyel véglegesen nem rendezett jogát., tehát azokat is

? amelyek a 250.-ik cikken alapulnak? Az egyezmény szerint az agrárpöröket és