Lapszemle, 1930. április

1930-04-26 [1361]

Külpolitika A londoni flottakonferencia>re >————— "* 303/ "Az 1930-i londoni flottaszerződés" cimü v ez ér cikk_ks retken •rteti a három tengeri hatalom jnegálj^ és az u.n. biztonsági záradékot. Kérdésesnek tartja, vájjon eredményes Franciaország re vezet-e Olassország/között az évek óta mindig megakadt általános politikai megegyezős. A merev elem, itt ép ugy mint Londonban,és mináen leszerelési politikában a biztonságnak az a fogalma lesz, amelyet a franciák állítottak fel és minden alkalommal eréllyel igyekeznek keresztülvinni. Alapjában véve kisérlet ez, amely a régi genfi jegyzőkönyvet osszés szankcióival ismét napirendre akarja tüzm.Londonban egyideig igyekeztek Franciaországot a népszövetségi "alapszabály "16-ik cikkének világos magyarázatával kielégíteni. Nem sikerült formulát találni. Így az általánosJgepf i_leszerelési Jf°aJ erej^ja^ is _móg_ mindig egy súlyos akadály előtt_fog állni, Seipel volt_osztrák• szőve tjégi k_anc_eliár_^rj.l_23-án este l?Jíi*ÖJ^ Az e

15~ arlásről részletes fad0sitást közöl a Kőin Yolks Ztg/24

r

2p7^.Senki sem tagadja ma már

? hogy a demokrácia válságban van, mondja Seipel ás felveti azt a kérdést, hogy milyen beállítást válasszunk. Seipel nem utasítja el a demokráciát, de nem ítéli el a demokrácián valő kritikát sem. Azt hiszi, hogy van egy demokrácia, amely az éretté vált nápek számára egyedül biztosítja az őket megillető önrendelkezést. Ezt keresni, és ha megtaláltuk megvalósítani, képezi feladatunkat. Ízt a feladatot azonban nem teljesíthetjük a demokrácia elutasítása, hanem csmp'án annak megtisztítása és megjavítása által. Á DAZ /25-189/ a stockholmi szovjetdiplomácia ujabb_botrányáréi közöl részletesebb tudósítást Soberev orosz tengerészeti attasé esetével kapcsolatban aV? szintén visszahivatott, de vona- Á