Lapszemle, 1930. március

1930-03-21 [1360]

Ktt3.P0*itlfci. Stalln birtokelkobzásl rendeletének hirtelen visszavonása anon a elmen, hogy ezentúl a kommunizálás csak a birtokos önkéntes hozzájárulásával vő g z endő. a New-York Times A/ szerint meghátrálást jelent ugyanazon erők előtt, melyek 1921-ben Lenint is meghátrálásra késatettékt a parasztság agresszív rezisztenciája előtt. Stalln sorsa a New-Work Times szerint most nagyrészt attól függ, hogy mi- kép tudja majd a már elkommunizált földeken végrehajtani a vetési munkálatokat„ a fennforgó" polgárhábonus viszonyok között. A kommunizálás hirtelen beszüntetése mindenesetre arra enged következtetni, hogy az ő vaakeze is meg tud remegni és hogy félénkebb mint gondolni lehetett volna. Borah szenátornak a szovjetoroszországi vallásüldözések ügyében a moszkvai kormányhoz intézett táviratát, valamint az utóbbinak válaszát a New-York Times 724-85/ közli. Borah szenátor közbelépése főleg a 14 halálraítélt rabbi érdekében történt, akiknek sorsára nőara a moszkvai kormány válasza megnyugtatóan hangzik, amennyiben tizenegyet közülük szabadlábra helyeztek. Borah szenátor akciójának a lapok szerint nagy jelentőséget tulajdonítanak annál is inkább, mert őt már régóta a szovjetköztársaság egyik legbefolyásosabb bar

át jának tartják, aki állandóan sürgette a szovjetnek hivatalos amerikai elismertetését is. Ezzel kapcsolatban ugy a New-York Times /24/. mint a Monitor /87/, óva intenek .a tt Cl, hogy a külföldnek vallás-üldöz

és ellenes tiltakozása intervenciós jelleget öltsön. Ez osak súlyosbítaná &z üldözöttek helyzetét ós alátámasztaná a szovjet hatóság oknak azon propaganda trükkjét, hogy a kapitalista világ Összeesküvést terve;.