Lapszemle, 1930. március

1930-03-17 [1360]

szovjethelyről isnpirálva a berlini levelezőnk ugy állítja be a dolgot mintha a Curtius külügyminiszter és Krestinski nagykövet közötti megbeszélés csupán folytatása lett volna a folyamatbar-lávő eszmecserének,, és hegy ennél elsősorban a Szovjet részéről előadott panaszokat tárgyalták volna. A Berl Tagebl /14-125/ megjegyzi, ho^y nm titok, hogy a Ifolff-iroda által terjesztett sz a hivatalos német kommüniké,amelyre az oroszok hivatkozhatni vélnek, Németországon nem keltett kedvező benyomást. Orosz r5szr3l,mint előrelátható volt, a llolff-jelentésből azt olvassák ki, hogy a német kormány hozzájárul a szovjetkormánynak ahhoz az álláspontjához, hogy ez elutasítja a Kanintern cselekedet, ».ért való felelősséget, á birodalmi kormány mégsem kerülheti el, hogy álláspontját szabatosan jelölje meg

s amire jő alkalmat nyújt neki a demokrata birodalmigyulósi frakció interpellációja. Azt az orosz állitásít, hogy a Gurtius és Krestinski közötti megbeszélés elsősorban szovjetpanaszoknak szólt, csak élcelődésnek lehet mondani, JM.5-Í estilajpok egy moszkvai Wolíf-táviratot közölnek arról, hogy a szovjetkormány uj utasításokat adott a kollektivizálás korlátozásáról és az_ egyházi_üldözések szüneteltetéséről. A_Bsrl Tagebl /15-127/ ezen rendelkezések okát abban latja, h°^ Oroszország a nezőgazdasági vetési munkálatok előtt áll. és hogy a szovjetkormány,mint ezt a Rote Fahne sejteni engedi, nem akarja, hegy a föld egy része kollekciómsta általa vezetett teriilet, más része a kulákok által be nem vetett terület maradjon- Egy ilyen eredmény csak fokozná a mezőgazdasági termelés eredményhiányát. Ilyen mérlegelések szempontjából érthető a kollektivizálásban beállott lélegzetvételi szünet. De közrejátszik annak felismerése is, hegy a parasztok tömege3 egyonlövetésér5l a külföldön keletkezett hangulatnak a szovjetkormány hitelképessé gére való befolyásával is tisztában van a tanácskormány és ugyancsak befolyással volt a vallásüldözés elleni nyugateurópai kampány.