Lapszemle, 1930. március

1930-03-15 [1360]

előirásait módosítsák és az egész államrendszert meghagyják, Két dolog sz-"kség<»e, nevez-teeen a törvényhozó testületek struktúrájának megváltoztatása és a hatáskörök elhatárolása A politikai parlament nem lehet feljebbvalója a hatalom többi szerveinek Határozottan elvetem a parlamentnek ezt a becsvágyát, hogy közvetlenül akarjon kormányozni egy olyan kormány segítségével, amely a parlamenti többség képviselőiből alakult A parlament hivei itten felháborodnak de nem hiszem hogy felháborodásuk visszhangot találjon a müveit lyigyel körökben. A rosszul értelmezett parlamenti demokrácia ezen programmpontjáért való küzdelem már eldöntőtti nek látszik éspedig a parlament hátrányára Még a parlament másik háza sem lehet kiegyenlítő tényező A parlament ellenőrzési jogának meg kell maradnia de a kormány alakítására a parlament befolyást nem gyakorolhat Srre való a legnagyobb tekintélyű tényező: a köztársaság elnöke Azt mondják , hogy az ilyen okoskodás a demokratikus cezarizmushoz vezet Nem szándékozom vitatkozni a szavakról Az a vágyam hogy az állom kedvező m fejlődésének lehető cégét biztosítsam - A beszéd ellen rögtön a szenátusban tiltakoztak a pártok képviselői A szocialista párt tiltakozását Strug András jeles regényíró terjesztett* elő, meglehetős éles alakban %yene8en illetlenségnek mondotta hogy az itt-ott rég hangoztatott frázisokat itt a miniszterelnök elismételte Fejtegetéseit különben épp ugy lehet vonatkoztatni a miniszteri testületre is Főképen pedig arra amelyik itt a parlamentben ül Iliért nem mondta el ezeket a képviselőházban? Azért mert ott meg se hallgatták volna Ott fiatalebb ,temperáméntuaoaabb emberek ülnek én azonban mint szenátor is kikérem magamnak hogy a miniszterelnök a szenátus üléstermét használja fel arra hogy a más cinre szóló tanításait itt adja le Hrre más helyet választhatott volna maginak, mert ez itt nem az a hely, ahol az embereket sértegetni lehet Az előbbi kormány gazdasági krizist idézett elő a mostani pedig ahelyett^