Lapszemle, 1930. március

1930-03-07 [1360]

Utódállamok. Magyarországmm ni mm \m m ~m m m I I «mm mmm> n •• — mm. i_ m UII_ mi — mm mm mm mm mm mm mm ••• —w •• —a mm mmmm mmm, m*mm& mmmmm* "Románia modera nagyhatalom" cimmel az Az írás /16/ beszímol dr Jorga román egyetemi tanárnak a Chicago Association of Gommerce el5tt tartott előadásáról. Az előadásnak egyik érdekessége az volt, hogy az egyesület titkárának rendelkezése folytán tiz percnél tovább nem tarthatott. Jorga tehát tablóid formában adta elő mindazt,amit fontosnak tartott: 'Románia legnagyobb problémája a termelés és a kereskedelem. Nincsenek vasútvonalaink és kereskedelmi utaimk - mondotta - melyek északicai és nyugattal összekötnének. A Duna erre nem alkalmas. Teljesenjcörül jnjgynnk jréyg •y®J

l

fA

6

i népekkel L akiknek országain keresztül juthatunk csak kapcsolatba az északi és nyugati államokkal. Ízen a bajon ugy segíthetnénk, ha megvalósítva a Haasavárosok régi tervét, egj. uj jrajw tyomallal_összekötné_nk_ a Balti Tengert aj? eke te Tenger _érinté_sével _a J?oJL<feözi Tengerrel,. Jtománia_modem_ nagyhatalom _akar lenni. _£s ha jezt _a J^suJ:vonalat Lengyelország é_s .Csehszlovákia _sej;itsé_gével_feléj?i^^ is. A lengyelekkel valé kooperáció közel vsa." Sddig szólnak Jorga fejtegetései, melyekhez Az Írás azt a megjegyzésst fűzi, hogy noha azokat figyelemmel hallgatta a közönség, a professzornak, dacára hogy Harold lood a Formán Bank alelnöke társaságában érkezett flhicagoba, semmi reménye sem leik t arra, hogy a Magyarországot megkerülő uj vasutvona.1 építéséhez megszerezze a vállalkozót. Ugyanekkor az írás az angolnyelvü sajtónak azon hirét regisbtrálja, hogyJRomóniaszázmilliós_beruházási kölcsöntJcap _Amerikától. _Csudálkozásának ad kifejezést afelett, hogy ez a balkáni ország, amelyben virágzik a korrupció, és amelynek zsidópolitikája még Magyarországénál is gyalázatosabb, ilyen hatalmas kölcsönt tud szerezni