Lapszemle, 1930. március

1930-03-06 [1360]

azokba az ünneplésekbe, amelyekkel Magyarország hódol a jubiláló kormányzónak, annak a kiválé férfiúnak aki a háború utáni fájdalmas időkben a JÖTŐ világos meglátásával és kemény kézzel irányította a magyar nép sorsét. Az ünneplések méltók az ünnepelthez* Pontos intézményeket létesítenek és neveznek el a kormányzóról., amely mind meganynyi egy-egy képe az ország újjáépítésére irányuló hallatlan erőfeszítésnek. Abban az Surópában , amelyet a világháború sarkaibál forgatott ki, és amelyet megmételyezett a demokrata szabadkőműves propaganda, a magyar nép a Kun Béla-féle rezsim borzalmai után is - és itt említést kell tenni a kisantsntra háruló felelősségekről - a magyar nép az egész világnak megmutatta, mennyi bölcseség, hősies elszántság és egészséges érzik van a magyar fajban, amely az ármánykodás akadályain keresztül is folytatni tudta útját az újjászületés felé. Szinte természetes, hogy egy ilyen hazafias nép,amely annyira szereti a rendet, baráti érzelmekkel találkozott az olasz nép részéről és a fascizmus részéről, amely a szociáldemokrata felforgató törekvésekkel szemben a rend és építő munka megszemélyesítője. Természetes, hogy Itália kezét nyujtotáa a megcsonkított és megalázott Magyarországnak* amelyet az az eltökélt akarás tartott életben, hogy nem akart meghalni, A két nép barátsága túlnő a hivatalos barátkozások keretein, itt a politikai számítás másodrendű kérdés, fia ezek az erkölcsi tényezők nem volnának annyira idegenek ásóktól,akik a demokrata sajtón keresztül nézik és ítélik meg az olasz-magyar barátságot,ugy ebből igen tanulságos reflexiókra alkalmas anyagot menthetnének. A cikk azonban tudja, hogy ezzel tul sokat kérne tőlük. " Horthy"cimmel a jubiláló kormányzó arcképével illusztrált igen szép cikket közöl Sanfciorgi-tól a Resto dei Cariino /V. A cikkíró igen színes formában vezeti végig az olvasót a jubiláló kormányzó