Lapszemle, 1930. március

1930-03-06 [1360]

lom számára. Még ha arra az álláspontra helyezkedik is az ember, melyet a szvjetkoraány vall, hogy neki semmi köze • kommunista internacionálé, működéséhez, még akkor is igen komolyan kellene kérnünk az orosz kormányt, kogy annak a közveszélyes kalandortársaságnak, amely Moszkvában a kommunista internacionálé cégére alatt elhatározza Németország felgyujtását, kíméletlenül koppintson az ujjaira. Magyarországról A Toss Ztg /4-107/ első oldalán belgrádi U-táviratot közöl arrél a híresztelésről, hogy jugoszláv-magyar meg nem támadási paktum készül, mely jelentés a majryar lapokban már cáfolatot nyert. A magyarországi németség helyzetéről a Germania-nak /4-105/ M

0ber die Grenzen" cimü mellékletében w

Clericus

tt aláirásu cikket találunk, amely a legjobb színben tünteti fel Bethlen István gréf miniszterelnöknek a magyarországi németség kívánságainak teljesítése körül tanúsított magatartását és jéakaratát, ellebben azt állítja, hogy az iskolaügy mint kulturális probléma, amely a kormány részárSl már meg van oldva, még az egyház részéről vár megoldásra. Ha Gsernoch még életben volna, ezek a nehézségek hamarosan ki lennének küszöbölve, hiszen ő még a Sonntagblattnak is anyagi támogatást juttatott. A helyzet fenti Isirásábél az is következik, hogy milyen nehezére kell hogy essék a magyarországi németség vezéreinek, hogy nyugalmukat mindig megőrizzék és tárgyilagos magatartást tanúsítsanak. Bleyer dr jé katholikus és bizonyos körök mégis pángermánnak mondják, de hiába nem létezik más járhaté ut* mint az, amelyet Bleyer és Gratz irtak elő A végleges megoldás szavatossága pedig Bethlen gréf miniszterelnök személyében van. / A "Glencus" álnév mögött valészinülgg a Budapesten járt fcjswald áienau rejtőzik, mert a cikk főbb kitételei szinte sző szerint megfelelnek annak a nézetnek, amelyet Zienan előtt a magyarországi németség egyik vezetője jelenlétemben fejtett ki. Ref megjegyzése./