Lapszemle, 1930. március

1930-03-01 [1360]

nemzetgyűlés által kelt életre azaz egy bizonyos fokig oktrojt jelent nem változtat semmit az alkotmány legalitásán.. így tehát a nemzeti kisebbségeknek nem marad egyéb hátra mint elfogadni ezt az alkotmányt, azért hogy részesüljenek az alkotmányos jogokban A tisztán polgári jogokat illetőleg a kisebbségeknek ném lehet jogos támadást intézniök* Az alkotmány megteremtői jól vigyáztak arra hogy be tudják bizonyitani hatalmas szövetségeseiknek., hogy ők a demokratikus szellemet komolyan értik és hogy nemcsak a nagyszövetsógesek, hanem Csehszlovákia is azért viselt háborút, hogy keresztülvihesse az önrendelkezési jogot., Ezért ragasztottak egy szép proambulumot az alkotmány okmány elébe A tényállás azonban az hogy a nemzeti kisebbségek nem tudnak hozzájutni alkotmányos polgári jogaikhoz, mert a többségben levő csehek • a^demokratikus* alkotmány értelmében előjogokkal biró államnépnek tolják fel magukat és nemzetiségi abszolutizmust üzhek< Törvények, mint pld, az agrártörvény, rendeletek mint pld., a nyelvrendelet., mind az "államnemzet" javára tolják a mérleget A hivatalnokok leépítése az iskolák megiojtása a nosztrifikáló rendeletek a hadikölcsöntörvény stb mind ugyanezt a célt szolgálják Maszaryk. elnök, a, hadsereg

ről és a békéről hosszabb beszédet mondott a cseh legionáriusok szervezete előtt.. Maszaryk hangoztatta, hogy elsősorban a belső béke szükséges és ki vánja hog

y a köztársaságnak erős hads

er

ege legyen A béke hangoztatása nem gyávaság Mosó nem akarja vizsgálni. hogy más nemzetek menny 3 re vigyáznak a maguk békéjére csali azt akarja mondani . hogy erős hadsereget szeretne és ha egyszer arra kerülne a sor maga is de facto katona volna mint a legfelsőbb hadúr Végül ivia3zaryk arról beszélt hogy ha valamely állam támadást intézne a köztársaság ellen, milyen motívum alapján timádhatná../Ceszké Szlovo 27-50/