Lapszemle, 1930. március

1930-03-31 [1360]

pedig bizony-03 politikai ellenszolgálatokért és politikai paktumért. Mint látjuk - végzi a lap - Hlinka nem igen válogatós amikor pénzról és személyes érdekekről van szó t ^Hiradó 29-86/ a A ffulturverhann körmöcbányai választmánya gyűlésén Tonhaiser Pereno elnök elítélte a kulturverband nak politikai célokra való felhasználását és tiltakozott a szudeta-német tanítóknak a kultúra égisze alatt szavazatokat vadászó aknamunkája, ellen Körmöcbánya és vidéke német lakossága között. /P.M.Hirlap 29-73/. Pérer minister tanügyi politikájával foglalkozik vezetőhelyen a Prágai Magyar Hirlap /30-74/ s azt mondja, hogy Dérer az iskolafejlesztésnek egy uj módját akarja megvalósitani; azt, hogy a községek állami kölcsönből építsenek iskolákat,, Ötletnek nem rossz, de inkább ötletj, mint komoly elgondolás* A cikkiró meg van győződve arról, hogy ez a terv is ugyanoly visszatetszést fog szülni Szlovenszkón nemzeti különbség nélkül, mint Dérer államosítási koncep­ciója, amely igazán nemzeti különbség nélkül nemcsak visszatetszést, hanem komoly politikai ellenhatást váltott ki. Ha a szlovenszkói nemze­tek pártjainak nincs közös érdeke, programmja, ime, a centralizmus gon­doskodik róla. Tömegesen vándorolnak ki a csallóközi telepesek. A Zay-féle A Nap /29-73/ irja, hogy az államiordulat óta a min­denkori csehszlovák koraanyok óriási pónzáldozatokkal tót települési szigeteket létesítettek a Csallóközben f hogy ilykópen a magyarság ad­ dig zárt etnográciai egységét megbontsák és a tót nyelvhatárt laaaan a Dunáig kitolják. Miután azonban Csallóköz földje nagyon sok helyen szikes ós különleges talajviszonyokkal bir, a telepesek elé oly aka­dályok gördültek, hogy sokan közülök teljesen tönkrementek és visszatér­ tek előbbi helyükre, üjabbun erős kivándorlási mozgalom keletkezett kö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom