Lapszemle, 1930. március

1930-03-03 [1360]

ban is

( csak ugy mint Európa egyéb pontiéi

n megjavul a nemzeti kisebb séeek helyzete, és hogy a fascista Itália mérsékelni fogja olaszositó p

olitikáját. A háború utári Európa, irja a N.Y.Times lassanként megtanulja h

ogy az uj alattvalók bizalmát és hűségét csak igazságos bánás móddal lehet megnyerni. Mussolininak a volt ellenségekkel kötött szerződéseit a N.Y.Tiaes még sokksl ftobban értékelné, ha megujitotta volnaa való Csehszlovákiával és Jugoszláviával /le járt szerződéseit is ígész benvéiie azonban el kell ismerni,, hogy a Duce külpolitikája helyes mederben folyik

. A corfui kaland óta és a bonyolult albán problémától eltekintve, M

ussolini külpolitikái a semmikép sem igazolt

fl az aggodalmákat melyeset a világ vele szembe eleinte táplált. A fascisták nagyhangú szólamaival szemben mindig józan és mérsékelt maradt. Mussolini ezzel nagyban hozzájárult Európa rekonstrukciós problémájának megold sához. A paktum létrejöttét a monitor /

8/ egy bácsi híradásban azzal a kommentárral regisztrálja, hogy az esetleg szorosabb olasz-magyar osz

trák együttmöködésnek a bevezetése lehet. Beavatott bácsi körök azonban inkább az eurép8i béke szempontjából tulajdonítanak annak jelentóséget. Giacomo di Martino. washingtoni' olasz nagykövetnek fígy r-íriiri b

eszédét ismerteti a lew-ftork Times .12/

, amelyben kormányának a londoni konferencián vallott álláspontját körvonalazta és kijelentette, hogy Olaszországnak a flottaparitáshaz való ragaszkodása bákepolitikájának egyik bázisát képezi amint azt Grandi, Olaszországnak nagytehetségű külugyministere Londonban kifejtette. Beszéde folyamán a nagykövet hangsúlyozta, hogy Olaszországnak egy háborít má

r azért is meg kell akadályozni, mert az semmivé tenné a fascizmus ed digi eredményeit

. Olaszországnak békére van szüksége és ezért nemcsak korlátozását, de csökkentését is kívánja a fegyverkezésnek A csök-