Lapszemle, 1930. március

1930-03-03 [1360]

illetve íelforgstása. Itália egyáltalában tartózkodott minden olyantól, ami* lényeget" jelleggel bírna más nagy vagy kis országokkal szemben. Itália nem kötött katonai szerződéseket és nem kötelezte magát egyes államok politikájának alátámogatására, amelyek imperialista szándéruak volnának, vagy bármiképen is fenyegetnék a jelenleg Európában érvényben lévő rendet, amint teszi ezt a francia-jugoszláv szövetkezés. Abban egyetért a francia lappal hogy egy esetleges megértés Franciaország és Itália között megmenthetné az európai egyensúlyt. Az olasz-román kereskedelmi szerződéshez fűzött román lapkommentárokat ismertetnek a Resto del Carlmo,Corriere della Sera /28/ és Tribuna /március 1/ ,amely kommentárok a megelégedettség hangján méltatják az Itáliával létesült baráti kapcsolat előnyeit. A genfi vámbékekonfe enciáról több lap részletes tudósitást közöl említést téve az olasz delegáció részéről előterjesztett közvetíti javaslatról,melynek lányege az, hogy az eddig egyes államok között létrejött gazdasági és kereskedelmi szerződések még egy bizonyos ideig maradjanak változatlanul, de közben az időt használják fel arra, hogy egy általános vámbéke útját előkászitsák. Egyébként Itália - mint a Tribuna /l/ idevonatkozó tudósításában kiemeli - ellene van I minden olyan egyezménynek, amely sértené az Egyesült Államok érdekeit, vagy általában olyan államokéit, amelyek nem tartoznak a Nemzetek Szövetsége keretei közé, A belgrádi félhivatalos Politika egyik legújabb tudósítását emliti a Giornale d^Italia /üé/ mint bizonyítékát annak, hogy Jugoszláviában változatlanul él és virágzik a komitácsi-szisztéma, amit pedig annakidején a Giornale d*ltalia leleplezései kapcsán szerb 1 részről nagy igyekezettel cáfoltak, fiz a kiragadott tudósitás beszámol a Szent Száva ünnepről, amelyen a komitácsi szersezetek köz- \