Lapszemle, 1930. február

1930-02-19 [1359]

képezné a béke már meglévő gépezetének és

^

az_am_

i

kozvélemény 1 elkc ser támogatná Rámutat bogy az ilyen háborús tárgyalások Áttérik nézve nem is volnának újság Hivatkozik többrendbeli precedensre Ezek nem involválnának sem szankciókat sem kötelezettséget irja a Monitor, hanem a kooperációnak azt a minimumát képvisel: -SÍ-, amely alul modern nemzetek nem vonhatják ki magukat Ugyan-e lap lelkesen tapsol Garvinnak az Qbserver szer

• kesztó.jének azon indítványához, hogy Anglia akár béke akár háború idején, Amerika rendelkezésére bocsássa összes tengeri bázisait A Monitor rámutat,hogy az ilyenféle zsurnalisztika nagyon közel jár a legbölcsebb államférfiusághoz És ha nincs is kilátás arra, hogy Oarvin viziója megvalósuljon "elvben

w mint ahogy diplomáciai nyel ven mondani szokás el kellene azt fogadni A tengeri leszerelés problémájának komplikált

3ágát beha tóan világítja meg R.L.Buell a Foreign Policy Association kutató osztályának elnöke a New-York Timesben /

2/.- A cikket térképpel egé sziti ki amely a tengeri hacalmáknak gyarmati birodalmát tünteti fel A

z osztrák-olasz barátsági és döntőbíró

sági egyezmény megkötéséről hosszabb római tudósitást közpl a Hew-York Times /8/ ismertetve az egyezmény lényegét és különösen kiemelve, hogy nincs benne szó a tiroli kérdésről amelyet Olaszország kimondottan belügyi problémának tekint., Az egyezmény aláirásának ténye azonban azt bizo nyít ja, hogy ezt a kérdést a felek végleg elintézték. A ^ew-York Times azután rámutat, hogy Olaszország ilyen baráti szerződéseket kötött mo3t már valamennyi volt ellenségével, Megjegyzi, hogy a Csehszlovákiával és Jugoszláviával való szerződések lejártakés nem újíttattak meg ORSZÁGOS LEVÉLTÁR