Lapszemle, 1930. február

1930-02-14 [1359]

A 48-as szabadságharcnak a bukaresti levéltárban lévő okmányait ismerteti cikksorozatban a Brassói Lapok 14-36, Kisebbségi ügyek > A közigazgatási választások kisebbségi vonatkozásairól az Ad<»v«rul cikkét méltatja vezércikkében az Erdélyi Hirlap 14-3435, A bukaresti lap azt fejtegeti, hogy a legutóbbi megyei tanácsválasztások eredményeképen a kisebbségeket nem szabad kisemmizni, hanem a megyei tanácsokban ténylegesen is kapjanak- annyi tagságot, amennyi őket a választásokon leadott szavazataik arányszáma szerint igazságosan megilleti., A sváb egység kettészakadását tárgyalja rövid cikkben a Brassói Lapok 14-36

c azzal kapcsolatban, amit a szemle is emiitett, hogy a temestorontáli megyei tanács-választásokon a kormánypárttal Összeszövetkezett sváb hivatalos listával szemben a sváb disszidensek független ellenlistát nyújtottak be és ez feltűnő helyi sikereket ért el

£ A Brassói Lapok "bizonyos fájdalommal" fogadja a sváb egység megbomlásának hirét, mert hiszen a sváb erő gyengülése révén a többi kisebbségek, tehát a mfteyarcic ereje is gyengülő A sváb párt szakadásból mindenesetre két tanulság kínálkozik: 1/ A hivatalos sváb vezetőség oly rosszul vezette a pártügyeket, hogy hiveinek egyharmadát már nyilt ellenállásba* kergette, tehát mégis jobb lett volna , ha ahelyett, hogy tűzzel-vassal és kormánytámogatással az "elmagyarasodott svábok" visszanémetesitésén fáradozna, rendbehozta volna saját, még el nem magyarosodott portáját* 2/ A magyar pártnak , amennyiben a svábok a maguk egységét nem tudnák létrehozni , okvetlenül érintkezést kell találnia a sváb ellenzéki csoporttal is,, mert egy akkora tömböt,mely már első intrádára tizezer szavazatot szed Össze^ nem lehet egyszerűen szakadárként kezelni Megint fizetésképtelen lett egy sváb pénzintézet, még pedig a Temoshidegkuti JSlső Takarékpénztár, - jelenti a Keleti Újság 14-35,