Lapszemle, 1930. február

1930-02-05 [1359]

aki egy árva szót sem tud magyaru^ s akit az Angheleecu-féle u-.n.. "kulturzóna" romanizáló céljainak megfelelően a Regátból küldtek ide, A közeégnek van ugyan egy minden tekintetben kifogástalan felekezeti iskolája és ebbe minden k.Ö*eégbe.li tanköteles gyermek be volt iratva, tehát állami iskolára itt semmi szükség nem volt, mégis az adóval amúgy is tönkre silányított lakosság terhére, szolgabírói és csendőr-segédlettel felállítottak Csomafalván is egy román állami iskolát, Ehhez nevezték ki tanítónak Nicolaet Az uj állami iskola azonban teljesen üres maradt., a legnagyobb terrorral sem sikerült egyetlen növendéket szerezni számára, Erre aztán Nicolaenak az Anghelescu-féle törvények valamelyik szakasza alapján az az ötlete támadt, hogy a felekezeti iskolát már kijárt és a szegény családjukon segítendő,, idegenbe elszegődött leányokat és legényeket hozassa haza az állami iskolába. Ez megfelelő büntetésekkel sikerült is neki- Hatvanhat csomafalvi házat zálogoltak meg ilyen büntetések fejében és százhúsz darab párnát húztak ki a szegény emberek feje alól. Most aztán már vannak "ismétlő" növendékei az állami iskolának iss 15-16 éves fiuk és leányok-. Ezek nem tudnak ugyan románul„ a tanító viszont nem tud magyarul, tehát egy szavát eem értik„ amin ugy segit,, hogy behívja a cselédjét és ezzel tolmócsoltatja pedagógiai ok* tatásait, Az egész oktatása különben abban merül ki, hogy román nótákat szajkóztat be a legényekkei és leányokkal és román táncra tanítja őket* Magyar földmives iskolát követel a Keleti Újság 5-2? v Volt «»«v m *t.mm «• mt am* mmm mm mx m-mmm «»*vwi»«ar^«"wiw mm mm mm mm mm m mm m mm ugyan Erdélyben három tisztára magyar éspedig tisztara magánalapitásu földmives iskola, nevezetesen a Szabó József által alapított tordai, a Csiki Magánjavak tulajdonát képezett csíkszeredai . valamint az E8KE tulajdonát képező algyógyi gróf Kun Kocsárd-féle földmives iskola, azonban mindhármat erőszakosan romanizálták és Erdélynek 10 év óta nin-