Lapszemle, 1930. február
1930-02-28 [1359]
A "Lidové' loviny" "Tótok Romániában" cimü cikkét a "Magyarság" reproóikálja és rámutat, hogy néhány cseh újságíró azzal a szándékkai, hogy közelebbről megvizsgálják a romániai tótság helyzetét, Aradról Nagylakra utazott. Szándékukról senkit sem informáltak és most beszámolójukban beismerik, hogy az egykor virágzó Nagylak, ma haldoklik s az egyik nagylaki cseh kijelentette, hogy a magyar uralom alatt gazdaságilag sokkal jobban ment a sorsuk, mint ma s a lakosság ma is- inkább a magyarokkal érez, a cseh vagy tót tanitók szama egyre csökken és ma olyanok tanitanak, akik csak imi tudnak* A "Lidové Noviny"megjegyzi^ hogy mikor a nagylaki tót kisebbség megalakította a ö zokol-egy letet, a románokhoz feljelentés érkezett arról, hogy titkos katonai alakulatról van szó, amely Nagylaknak Magyarországhoz való csatolását akarja elérni»Házkutatások voltak a Szokol-egylet funkcionáriusainál, de v£& is sikerült az egyletet megmenteni. Rendesen kiépitett iskolái csak a románoknak vannak s a tót tankönyvet a román minisztérium ellenőrzi.Az "Adeverul" a magyar-román közeledésről. A "Pester Lloyd"és a "Pesti Napló" bukaresti jelentést közölnek, amely szerint az "Adeverul" az "Az Bet"-lapok sajtóakciójával kaposolatban cikkezik a magyar-román közeledés lehetőségéről s rámutat, hogy a "Pesti Napló"Prágáből, B e xg r ádből és Bukarestből egy időben interjúkat közöl,, hogy megfontolásra késztessen a kisentente gazdasági közeledésének lehetőségéről* A román lap rámutat, hogy a háború óta elsőiében jött létre Genf ben egységes megállapodás a kisentente és Magyarország között akkor,amikor hozzájárultak a román pénzügyminiszter javaslatához* A lap megállapítja, hogy az együttműködés Románia és Magyarország között igen kívánatos volna s annak a reményének ad kifejezést, hogy Bethlen gróf miniszterelnök, aki egyike a legpraktikusabb politikusoknak alkalmat
