Lapszemle, 1930. február
1930-02-27 [1359]
karban nem kap helyet . A felvidéki magyarság százalékszáma a köztársaságban 7 5 és ugyanakkor a magyar születésű alkalmazottak és hozzátartozóik száma a postánál 2 7 fí:, a vasútnál 33 #í a közigazgatási alkalmazottak között pedig csak 5 5 % a magyar. Tarján tödön oücksoroza tának hatodik folytatásában a felvidéki magyarság adósérelmeit teszi szóvá rámutat, hogy a Felvidéket és a Ruténföldet az összes állami kiadásokból a lakosság arányszáma szerint 27 azaz 23 6 milliárd illette volna meg, ehelyett a hányainak csak elenyészően csekély töredékét kapta meg 1920 ban a Felvidék részére rendkívüli befektetésekre előirányzott 4.760 000 koronából 4 500 000 koronát megtakarítottak Mig a vasúti felépitmenyekre az egész köztársaság részére előirányzott 110..86 millió 11 37 millióval lépték tul, addig a Felvidéken itt ie megtakarítottak 4Q#ő milliói;. Ugyanebben az évben a történelmi országé: részére előirányzott 930 millióból csak 6 4 mill ió . a Felvidék részé* re előirányzott 66 millióból 12 milliót sikerült a köztársaságnak megtakarítani Ha az utolsó kilenc esztendő zárszámadásait átvizsgáljuk, azt látjuk, hogy a Felvidék és a Rutén föld 7860 millióval, azaz 15 6 #~kal járult hozá 9 év alatt átlagban az állami bevételekhez, ezzel szemben a Felvidék és a Ruténföld 1927-ben 6 25 #»ot. 1928-ban már csak 6 1 #.ot kapott, t ehát ezek a tartományok 1927-ben 84 millió koronával, 1928-ban pedig 87 millió koronával károsodtak Ennek a két tartománynak a polgárságát eddig kb 84 millió korona károsodás érte f visszatartott adórészesedések révén> Mig az általános keresi 1 adó és a harmadosztályú kereseti adó kunosa a cseh területeken 3 # k a felvidéken és a Ruténlöldön 10 % volt A jugoszláviai magyar kisebbségek helyzetét igen figyelemreméltóan világítja meg a "^ester Lloyd" mai számába Emerich Prokopy.alei rámutat arra, hogy Backer von B 0 sse holland újságírónő nemrégen tanulmányúton járt Jugoszláviában és Komániában és a jugoszláviai ma&yai
