Lapszemle, 1930. február

1930-02-26 [1359]

csak akkor határozatképes, ha legalább 50 képviselő van jelen, A határozatképesség megállítását minden képviselő bármikor kérheti Stribrnyt az késztette erre a lépésre mert a költségvetési vita során nem egy esetben fordult elő, hogy a szónok egészen egyedül volt az ülésteremben és beszédét senki sem halgatta, /Hiradó 25-54,/ Törköly József ké

pviselőházi bestédé

nek második részét közli a Prágai magyar Hírlap

/25-46/

?

amelyben a szónok az igazsáügyi és közoktatásügyi tárcákhoz szólott , Törköly hangoztatt többek között hogy a mezőgazdasági tanfolyamok betiltásával megvonták az elemi kutúrát a magyaroktól., A magyarság ugy akart segíteni ezen hogy a maga erejéből tartotta fenn mezőgazdasági tanfolyamokat amelyek 8 mezőgazdák iskolánklvüli inevelésér- vették kezükbe, Novotny komáromi járási főnök betiltotta a magyar tanfolyamot, a pozsonyi országos hivatal alelnöke Ország József helybenhagyta a végzést,' Amikor panasszal fordultunk ez ellen elrendelték;hogy minden egyes tanfolyam engedélyezését a földmivelósügyi minisztériumtól kell kérni^ Közben azonban elmúlt a tanfolyamok tartásának ideje. Mi ez, ha bem a kultúra megvonása a magyarságtól? Azután megállapította a szónok,hogy Dórer iskola ügyi miniszter nem adott feleletet arra,hogy az állampolgársági nevelés ről szóló törvényt miért nem hajtják végre a magyarság számára ls

<f Wioat . elvisszük a kérdést odaii ahol a nemzetközi vadai mg nyitva van ggámvmVra.> Követeli a kulturális autonómiát *A\ kassai izraelita felekezeti iskolában,,amelybe 98 $-ék olyan gyermek jár, akinek atyja magyar nemzetiségűnek vallja magát és csak 2 $ az olyan*aki csehszlováknak vallja magát* iSl akarják rendelni a tótnyelvü oktatást. Olyan csehszlovák törvény nincsen,amely erre az izraelita felekezeti iskolára rákényszeríthetné a cseh vagy tótnyelven való tanítást vagy a tót párhuzamos osztá lyck felállítását, A magyar többségi birósági járásokban,,amilyen pl„ Féled, ahol 91 # a magyarságnak a számárdnya vagy amilyen Tornaija,ahol