Lapszemle, 1930. január
1930-01-21 [1358]
ként osak szükségszerű folytatását látja a Herriot által inaugurált ós Briand által folytatott béte politikának t- Az radikális Ere Nou velle 19,tiltakozik azm ellen,hogy a francia pénzpiac is egy tekintélyes részt vegyen fel a kibocsátandó német jóvátételi kötvényekből | s igy Franciaország saját maga fizesse meg önmagának a követeléseit.A londoni flottakonferencia küszöbén a Temps 19,vezéroikke hangoztatja,hogy megnyugtató momentum Franciaország számára az a körülmény.,hogy minden résztvevő hatalom szabadon védheti a maga álláspontját^nincs olyan előzetes egyezmény egyes hatalmak között, melynek reáerőszakolását a többi hatalomra megkiserelhotnók.Ellentétek nemcsak az angol-amerikai,hanem japán-angol ós japán-amerikai viszonylatban vannak,teljesen téves beállitás az tehát,hogy csak francia-olasz ellentót állna fenn,mely esetleg okozója lehet a konferencia sikertelen3égónek tf Párhuzamot vonni az angol-amerikai paritál ós a francia-olasz paritás között lehetetlenéért az első már de facto fennáll,** ha azonban az utóbbit akarnák megvalósítani,Olas országnak mai flottáját meg kellene kétszerezni,ami nehezen fór meg a fegyverkezések csökkentésének elvóvel,De Franciaország nem ellenzi senki követeléseit ? osupán a maga számára azt követeli,hogy saját •szükségletei kielégítést nyerjenek^Ez azonban Fr c rószéről conditio aine qua non* a flottakorlátozások kérdésében*- A Petit Párisién 19. Jmá azt fejti ki,hogy O.,aszor8zág a háború óta elsősorban offenzif hajótípusok ÍK£±KSX építésén dolgozott, s most azt szeretné,ha a francia-olasz paritást az alacsonyabb olasz nívón valósítanák meg.Ezzel szemben Franciaország a maga abszolút szükségleteinek megfelelő flottanivót követel s csak ilyen magasabb alapon hajlandó paritásra, A lap szerint a francia részről ajánlott Földközi-tengeri paktum véget vethetne minden vészedéig UKS/AGUSLEVÉLTAR Kszekrió . <5TÖ