Lapszemle, 1930. január
1930-01-21 [1358]
a bíróságok meg fogják hozni a maguk Ítéleteit . megállapítva hogy mekkora összeg az érdekelt felek kára Ha - mondjuk az összes agrnrpe rekben megítélt kártalanit ások végösszege 480 millió aranykorona lenne, akkor tekintettel arra hogy az erre a célra szolgáló A, • alap« nak csak 240 millió áll rendelkezésére, az A, alap mindenkinek 50 %-ai fizet A pe^.k nem a kisentente államok ellen folynak, hanem az A a» lap ellen' A B. ^alapnál viszont más a helyzet A B alapba ugyanis a nagyhatalmak fizetnek be 100 milliót, hogy segélyezzék a kisent ent e» államokat, hogy könnyebben tudják kifizetni azokat a megítélt összege* ket\ amelyeket magyar állampolgárok nyernek meg velük szemben vasúti kersskedeImi .vállalat i és más milyen javak kártalanitása cimén Ezeket az ítéleteket azonban szemben az agrárperekkel nem csupán százalékok arányában fjgpák kifizetni a kis ent ent e-államok, hanem teljes összegük' ben A Az, hogy a nagyhatalmak segélyezni ki¥ánják a ki3entente»államo* kat^, a nagyhatalmak és a kisentente^államok intren ügye amelyhez nekünk semmi közünk nincsen" Ezután összefoglalja a külügyminiszter a megegyezés historikumát, majd pedig az A, és B „ alap pénzforrásairól a következőket mondja? Az A,-alap négyféle összegből tevődik össze 1/ a nagyentente hozzájárul a sajátjából igen tekintélyes összegekkel oly tételekből, amelyek a magyar ügyekkel semmiféle összefüggésben nincsenek és amelyek a Hágából t ört ént, többi ékkel való elszámolásokból ered. nek, 2/, ide fogják átutalni a részünkről 1945 évig fizetendő összegeket , amelyekre 1924-ben köteleztük magunkat s amely összegek hováforditása bennünket nem érdekei; 3/ ide fogják befizetni a kisentente-* államok azokat az összegeket, amelyeket földreformjaikkal kapcsolatban hajlandók fizetni a kártalanitása egy ászé fejében'^ Ezek összesen meglehetős jelentős összeget tesznek ki, 4/ ide fogják átutalni azoknak az összegeknek egy részét, amelyeket mi 1943 után « de természetére** nem jóvátétel óimén fiaetünk*ORSZÁGÖS LRViírTÍn
