Lapszemle, 1930. január

1930-01-20 [1358]

legáció megtakaríthat ja azt az energiát, ametyet a párisi és a hágai konferenciákon arra kellett fordítania, hogy a kisentente államom megtévesztő propagandáját ellensúlyozza és minden erejét arra fordít hatja, hogy a nagyhatalmakkal egyet ért őleg a Magyarországot érdeklő problémákat eredményesen oldja meg^ A "Budapesti Hirlap* is abban látja a hágai konferencia leg főbb eredményét,, hogy leh&llott a kisentente igazi arcáról a fátyol, amelynek takarója alatt 10 éven át az európai béke egyik pillérének szerepét játszhatta a nagyhatalmak előtt. A hatalmak most rájöttek, hogy a középeurópai nehézségek kilenctized része a kisentente szám iájára Írandó; Bebizonyosodott ^ hogy Magyarország a háború liquidálá sának és az európai béke konszolidációjának érdekében minden áldozaS ra kés z volt, ezzel s zemben Románia, Csehszlovákia és Jugoszlávia meg átalkodottan ragaszkodott az első hágai konferencia alkalmával felállított követeléseihez és nem gondolták meg, hogy bölcs mérséklettel mint amilyenrn Magyarország adott példát, nemcsak többet értek volna el, hanem továbbra is a béke védelmezőjének szerepét játszhatták vol» na. amivel eddig a világ közvéleményét megtévesztették* Hisszük te* hát, mondja a "Budapesti Hírlap"., hogy azzal a sikerrel, amelyet a magyar diplomácia nem az ellenfél lekicsinylésével, hanem a komoly felvilágosítás munkájával, és nagyvonalú áldozatokra kré z rugalmas politikájával aratott, az európai történelmi fejlődésnek uj fejezetét nyitottuk meg* Az államférfiak - a nagyhatalmak képviselői és a ma» gyar delegátusom de a kisentente vezéregyéniségei is « nem hiába dolgoztak tehát Hágában. Elérték azt, hogy a magyar problémát megismertették nemesaí a irilág mostani kormányzóival

? hanem a közvéleménnyel is, Európa ma már tudja, hogy békéjének legnagyobb akadálya a kisen* . tente, ez a legsúlyosabb európai tehertétel., Hasonló szellemben ir as ellenzéki ''Pesti. Hirlap" é3 a ra-