Lapszemle, 1930. január
1930-01-18 [1358]
cz a kínos ügy, miután annyi időt pazaroltak el vele, végre ismét eltűnt a süíyesztőben. - A Franki Ztg /16-42/ vezércikke abból indul kiVhogy szerződések alapja a hűség 5s a jóhiszeműség. Ha szerződések száj jelszaki tta tnak,akkor széls'séges esetről van szó, amely szélsőséges következményeket von maga után. A Young-tervnek Rémetország által való szétszakításának megvitatása tulajdönképen nem nagyon volt kívánatos. A kérdés olyként keletkezeti hogy francia miniszterek a minisztertanácson és a kamarában azt állították.hogy Franciaország a Young-terv elfogadása után is tovább megtartja a versaillési szerződésben lefektetett, szankciós jogot. Szt az állítást a francia sajtó ij aláhúzta. A német közvélemény ezáltal nyugtalanítva érezte magát. j Ven Hoesch köz-"bsnjárt a Quai c u Crsay~r.As esetet Berlin és Fáris között 1 tárgyalták és végül elintézés végett Hágába került. A Young-terv alatt természetesen nincsenek szankciók, alatta csupán az a gépezet mükö*dik,amelyet as uj jóvátételi rendezés állapit meg. Hogy a kérdés diplomáciai utón tárgyaltátott, ugylátsáik részben a centrum befolyása alatt történt. A Hágában most létrehozott elintézés után is olyan lesz a helyzet,hogy mindenki azt állítja amit akar. Mert mit jelent a cselekvési szabadság? Szt, a szót ugy lehet magyarázni,ahogyan akarja az ember. Hogy: valamely szerződé fél egy másik szerződő féllel szemben -aki valamely ünnepélyes szerződést széjjeltép, a nemzetközi jog ícere-v téoon a cselekvési szabadságot visszanyeri, az magától értetődik,és ezt tulajcionképen nem is kellett volna kimondani. A kérdés most el van in- i tézve. Megállapítható, hogy kezelésénél Curtius és' as 5 jogásza, Gauss, I nagy állhatatossággal operáltak. De azt is meg lehet állapítani hogy ! Taroien ur abban lojális és megért' tárgyaló félnek mutatkozott. Egy olyan probléma körül vitatkoztak,amely legnagyobb mSrtikben irreális, és vS'güT egy formulát találtok, amely nem valódi megegyezés, és amelynek valódi megegyezésnek nem is kell lennie, épen szirt,- mert a