Lapszemle, 1930. január
1930-01-11 [1358]
• zosságöt melyet a szövetségesek s főleg Tardieu mutatnak igen he-. 1 lyesen Németországgal szemben | Az Jüo hg de Paris 9 -ben Pertinax azt irja hogy a szankciók kérdése a lé^fíontosaab anélkül minden egyeli megállapodás semmit BB: J ér s épen eoben a fontos kérdésben Jnowden nem tart a franciákkal J A Figaro 9 bizalmatlan a németek szerződóstiszteletekéi szem i ben annáT~is inkább mert a németek még ma is háborúsiártatlansá'-na- m kat hangoztatják, s igazi jóakaratukat^nég mindig nem uizonvitóttá m be ^ Tardieunek a német delegációhoz intézett meglehetős éles szemrehányása.mellyel a németek tárgyalási taktikáját bírálta., a jobboldala lapok s egy közösen később kiadott Kavas kommüniké szerint nem volt sértő szándékú.. A lapok- élükön a Texps al helyes I lik Tardieu fellépését s a német jobboldali lapokat vádolják azzal hogy incidenst akartak mindenáron csinálni Tardieu szavai nyomán ; Angliának ós"Franciaországnak a laa flottakérdésben fennál ló szolidaritását fejteget'. Herriot az Ere Nouvelle 9, vezércikké ben remélve,hogy az angol-francia közeledés éa a londoni konferen cián való együttműködés valósággá válik* As európai gabonakrizisről ir W^Martin a Journal de Geneve SOt,vezércikkében ahol megemlékezik Sommsioh grófnak a magyar OBZC gazdasági delegátusnak arró,. a megállapításáról is hogy Magyaror szagnak 18 millió mázsa eladatlan: gabonája van. A gabonaválság megoldásának csak az lenne a módja.ha a csak szükségből autarcV . íra törekedébőllaabonát termelő államok felhagynának a termeléssel i s igy azt átengednék az elsősorban gabonatermelő országoknak Ennek egyik feltótele azonban*a világbéke biztonsága.Addig is azonban mig ez megvalósulna^szükséges volna : hogy Nyugateurópa hagyjon fel az ipari protekcionizmussal akröltve haladó agr árvízvédelemmel.
