Lapszemle, 1930. január

1930-01-02 [1358]

zéssel foglalja össze a jóvátételi es az optánskerdés törtenetét, rámw tat, hogy a trianoni szerződés 16l«ik es 163*ik paragmfuwa intézkedik a magyar jóvátételi kötelezettségek kérdésébe A I63=ik paragrafus a jóvátételi bizottságra hízta á magyar jóvátétel összegének megállapítását és a jóvátételi bizottság 1924-februárjában^ mikor beleegyezett,, hogy Magyarország 250 millió aranykoron ás* rekonstrukciós" koicsön* ve» hessen fel huszévi törlesztésre, beleegyezett Magyarország jóvát•'••teli fizetségeinek felfüggesztésébe azzal a kikötéssel, hogy e husz év adatot Magyarországnak 200 millió aranykoronát kell reparációs célotcra tizetnie, más részről pedig le kellett mondani a román megszállás által oka zctt három milliárd aranykoronát kitevő kár megtérítésé: ir követ éléséről'^ Magyarország ezeket a súlyos felteteleket ama szóbw igéret meg* tartása reményében vállalta hogy 1943.után további jóv oétel tizetésire nem fogjájc kötelezni.. Ezt annál inkább várhattuk., mert egyrészt óriási területeket veszítettünk, másrészt a szerződés 173-ik szakasza a jóvátételbe beszámítandónak mondja az elszakított területeken maradt magyar állami javak értékét • A helyzet megvilágítására a következő fontos számadatokat sorolja fel: Magyarország mai területe a háború elCfcti terület 28 #~át te' szi ki., lakossága pedig csak 36 j£=a a háború el&tinek* Magyarország állami közkiadásai a nemzeti bevételnek 28 c

/,-át emésztfel 1924-ben a Népszövetség olyan alapon állapított* meg Magyarország' fizet őfcepejségét, hogy a lakosság fejadója az 58 pengőt meg nem nálad ja, * ezzel szemben ma az a helyzet, hogy a közvetlen adók fejenkmt 96

4 a kőzvetettekkel együtt pedig 143 pengőt tesznek ki « Kereskedelmi mérlegünk legfontosabb tétele a mezőgazdasági termények kivitelebői származó bevétel I9?.6*ban ez az összeg 684 millió pengő

t 1927-ben $82 milxió és 1928-ban 551 milliót tett ki, • a ps'ikicenö tendencia tehet e tekint est ben nyilvánvaló; annak elienére^hog