Lapszemle, 1930. január

1930-01-04 [1358]

zett jogaiktól Íme az optánskérnés ujabb inkarnációja .iiz érvek érnek

, *« mennyit érnek; an

n

yit mindenesetre érnek, mint a velük szembeállított érvek

. A magyar kormány határozottá* neuet inond é3 tudjuk, hogy képe3'ki is tartani álláspontja mellett. Hiszen mit veszthet? Mimdent elvettek tőle. Ez a túlsá gos súlyos békeszerződések következménye, hogy a szerenosétlenségoen nincs hol megfogni a nemzeteket. Végül kiemeli cikkíró /W.Martin/, hogy a meghívó 1 hátainak hajlandók nem törődni e kérdéssel és életbe lé etetni a németekkel a í megegyezést. Bz a szolidaritás megszűntét jelentené a hatalmak közt. Ha Magyarország nem enged a kis entente nem fogadja el az egyezményt a németekkel | sem, úgyhogy végeredményben minden Bethl en gróf on fordul meg- Óriási nyomásol j fognak érvényesülni vele szemben, de a nemes gróf oly ember, aki azt el tudja viselni, hisz helyzetének megvannak az előnyeioHogy ne is szóljunk az o- j laoz tánogatásról, csak azokat az esélyeket &ell kiemelni,, melyeket ellene- • lei kockáztatnak meg a konferencia kudarca eseté*. - A Figaro tt kiemeli,mily fontos Németország jóakarata a Toung-terv keresztülviteléhez. A német probl

é* ma mell et

t a többi másodren

dű k

érdés. Ami a keleti jóvátételeket illeti,azok i séta akadályozhatjá

k m

eg az egységes döntést Bulgária bizonyár a elfogadja a 11 milliónyi kötelezettséget. Magyarország makacsnak látszik még, de az,hogy i Bethlen groi is Hágába ment, kedvező jel az optáaskérdés magoldására. A-magyar kormánynak a kis entente egységes frontjával szemben vil&áos érdeke hog J no engedje maga ellen foiditnni a trianoni szerződés bizonyos cikkeit*.melvek , őt ismét a jóvátételi bizottság gyámsága alá helyeznék. Utódállamok, a szerb hágai delegáció névsorát a J.de Gen. ,Mat, és P. £a\ risien 2 adja Ugyaacsak a J.de Geaeve '<L ir a vörös szindikátus f elfed ezé sé| ről Szert)iában

; Kommunista merényletekről v-eitak ellen Romániában ir a J.de Gen eve \

J

..