Lapszemle, 1930. január

1930-01-04 [1358]

"Az eptánskérdés és a jévátétel" eim alatt az Obzer J.S. Jelzésű olkket fcözöl s amely szerint egész Középeurépa tatja,kegy ez a magyar arisztokrácia pere a demokrata Romániával.! pert néhány magyar arisztrekata hat évre! ezelőtt Indította Románia ellea amely 1918.után birtokaikat telepesel és önkéntesei közt osztotta föl.Maniu Gyula,remén miniszterelnök nult ér január kaTában Interveniált ékben az ügykén a magyar kormánynál azzal a gondolattal,kegy Magyarország és Románia közt jobb Tlszonyt kizzen létre.1 olkklré leírja az azéta lefolyt tárgyaláso­kat ez ügyben,amelyek eredménytelenül fejeztétek be,mert báré Szterényi Jézsef.a magyar éelegácié elnöke nem akarta elfogadni azt a román Indít­ványt,begy az optánsokat Magyarország a román jévátételbél fizesse ki. !>avilla 9 a román delegáeié elnöke beigazolta 6 kegy Románia ilyen nagy pénz­ügyi megterkelést nem vállaikat magára,mert azzal tiz évre legyengltené saját pénzügyi helyzetét.Miután Magyarország Romániának jévátétellel tar­tozik,Románia errél az optánsok kártalanítása érdekében le akart mondani. okkal Er. a kérdés túlzás nélkül eurépal jellegűnek nevezheté„mert részben ettél a kérdéstél függ a második hágai konferenola sikere a kele­ti reparéelé ügyében.Ezért ez a két kérdés tulajdonképpen egy kérdés,de ezen felfogás eüllen a magyar diplomácia valésággal fellázadó Ezek után a olkklré báré Szterényinek a magyar felsőházban eliterjesztett exposáját közli„Ugyanilyen felfogásrél tanúskodik gréf Betklen miniszterelnöknek ez ügyben elmondott beszéde is e amelybil a oikk szemelvényeket közölő t. _ í

Next

/
Oldalképek
Tartalom