Lapszemle, 1930. január

1930-01-27 [1358]

erkölcsi kötelességekre Most aztán megtör térit a döntés, az akták le vannak zárva, Mi, kisebbségi sorsban élő magyarok, örülünk annak, hegy ttRágtörtént a döntés és üdvözöljük azt. Nekem már volt alkalmam utalni arra. hogy az erdélyi magyarság volna hivatva Magyarország és Románia Között a jéviszeny megteremtésére

; Ámde a mi két karunk, melyekkel a üét országot átölelni és közelebbhozni akarjuk, még keresztre van fe» szitve oda van szögezve csupa fajdalon és szenvedés a mi panaszunk* Éppen fezért örülünk, hogy elintéződött végre az optáns-ügy s & nagyhatalmak megadták a megoldást, Minthogy pedig ez már megtörtént, most már megszólalhatunk mi is és megmondhatjuk őszintén? a román agrárreform keresztülvitelében nem Látjuk mindenütt, hogy szociális szükségességnek tettek volna vele eleget! Az én falum szomszédságában két optáne-birtok is volt pld s amikor mi itt hallgattunk , akkor nem mondottuk el azt. hogy ezeket a vagyonokat nem szociális szükségesség kielégítésére fordították és nem k.é.rges tenyerű földéheseknek adták. Az egyik kisajátítást szenvedett cptánsnak a házáról a villái^áritct az agrártanácsos vette le és vitte el saját házára, az ökröket is vittek már, a selyemhuzatos kanapét és bútorokat is alig lehetett megmenteni, A másik házba csendőrséget költöztettek b«

; A nagy és értékos szőlőket temetőnek hasították ki. A kisajátitott földeket ma is mások használják, de nem kérge sttmyerü földmi velők. Vaj jen nem lett-e volna jogunk ahhoz, hogy ezekkel az adatokkal ?. parlamentben is előálljunk? Mert ez nem szociális szükségesség volt.-. Mi; amikor hallgattunk eleget tettünk a magunk vér és pénzadón túlmenő szolidaritási kötelességünknek, Nagyon nehéz volt hallgatnunk s hogy mégis ezt tettük ezzel igenis eleget tettünk annak., amit a miniszterelnök v<r tőlünk utólag kivan " Külön megérni itendő a hágai egyezménynek az optáns-kérdés rendezésére vonatkozó részletével kapcsolatban az erdélyi magyar ki-