Lapszemle, 1930. január

1930-01-25 [1358]

legalacsonyabb krétát,ni több, a tengeri haderő teljes megssüntetését is. A Tribuna /W röviden említést tsss a különböző delegáoL éknek és delegátusoknak ülésenkivül egymással folytatott eszmecseréiről különös figyelenmel arra a beszélgetésre,amely Grandi és MacBonald között több mint egy éra hosszáig tartott. 1 nyilvánosság ki_zájá_sáva_l _ta_rtott _els6L üláji _le_fo_lvásárjJl a Piccolo /24/ közöl londoni tudásitást röviden referálva arról,amit ezen az ülésen Stimson amerikai „Tardieu francia és MacBonald angol részről mondottak. Grandi olasz delegátus itt elhangzott beszédéről hosszú tudósításban számol be. Grandi hangsúlyozta,hegy az olasz delegáció is elismeri egy adott ország fegyverkezési szükségességének aa illető ország biztonságával valő szoros kapcsolatát. Az olasz delegáció részéről azonban kifejezésre juttatni kívánja,hogy a biztonság *1 ve mégsem lehet az,amelyet abszolút és absztrakt értelembei értenek. Mert abszolúte véve s biztonság elvének követése nem hegylefegyverezéshez nem visz közelebb, honom ellenkezőleg ürügyül szolgál fokozottabb fegyverkezési versengésre,amennyiben minden ország csak akkor tekintené magát bi6tositottnak,ha bizonyos irányokból várható támadd erőkkel szemben túlnyomó fölényben érzi magáp. Grandi ezalkalemmal is hangsúlyozta,hegy az olasz kormány szilárdan áll azon az álláspontján, hogy hajlandó hozzájárulni a legminimálisanb krétához,épen ezért az olasz erdekek védelmének suükségosségét szem előtt tartva, hajlandó a többi hatalmakra hagyni ,hogy fegyverkezésüket a nekik megfelelő mértékben szabályozzák, ám fenntartja magának a jogot,hegy a többi oldalról látott mértékhez igazodjék saját maga is. A beszéd további részében kifejtette,hogy Itália helyzete a Földközi Tengerben minő súlyos követelmény eket állit fel a védelem érdekében, majd pedig a francia állásponttal szemben ismét hangoztatta a paritáshoz való m» gfteskedást.