Lapszemle, 1930. január

1930-01-24 [1358]

Az "Újság" vezércikkében a hágai ^egyezés értékét abban állapítja meg, hogy e megegyezés nélkül a gazdasági belső válság, katasztrófáig élesedett volna ki és gyakorlatilag a hágai megegyezést csakis ebből a szemszögből lehet megitéln* Ha-abban a helyzetben lettünk volna hogy dacolhatnánk a külvilággal esetleg jobb lett volna meg nem egyez* ni'; De a mai gazdasági helyzetben vállalni kellett a pénzügyi és jogi hátrányokat. Belpolitikai szempontból azonban ugy látja, hogy a mai vi gasztalan gazdasági helyzet a jelenlegi kormány végzetes gazdasági politikájának a gyümölcse és ezért a kormánynak nincs joga, hogy a hágai megegyezéssel megnyiló uj gazdasági lehetőségeket iís elhibázza és e zért szerinte Bethlen gróf miniszterelnök nyolcévi kormányzás után mos dicsőséggel mondhatná, hogy amire hivatása volt megtette és munkája be van fejezve és a más munkáját végezze más és átadná helyét egy gazdasá gilag hivatottabb kormánynak.A "Pesti Napló" vezércikkében hasonló módon a belső gazdasági politika légkörének megváltoztatását sürgeti, lehetetlennek tartja.hoar Hága után ott folytassák a magyar gazdasági politikát, ahol abbahagyta Amig ez be nem következik, meg fog maradni a kritika joga* Mironescu Hágából történt elutazása előtt a mai lapok Havas'» K v w * « P mm jelentése szerint nyilatkozott a Havas•ügynökség munkatársának s kijelenti, hogy a kisentente delegátusokkal folytatott megbeszélésen megvitatták azokat a nemzetközi problémákat, amelyeket a lezárult konferencia idézett elő:; Megállapítja Mironescu, hogy az álért eredmáyek a nagyhatalmak békitő magatartásának és határozott szándékának köszönhetők^ amelyekhez hozzájárul a kisentente szolidáris működése. A keleti jóvátételi problémát csakis a hitelező nagyhatalmak, főleg pedig IVanciaország jóindulatával és a kisentente*államok belső együttműködésével váltak megoldhatókká . A kisentente. mint nemzetközi szervezet újra bebizonyította nagy értékét és ama jelentőségét, araellyelaz európai